Megállok egy pillanatra, és arra a szeretetre és kegyelemre gondolok, melyet Isten áraszt rám. Saját képére és hasonlatosságára teremtett, templomává épített.

Istennek nem idegen a szabadságom. A Lélek életet lehel legbenső vágyaimba, gyengéden noszogat a jó felé. Add kegyelmed, Uram, hogy hagyjam, burkoljon be a Szentlélek.

Tudatosítom magamban, hogy a Te jelenlétedben vagyok, Uram. Menedéket találok szerető szívedben. Te vagy az erőm, amikor gyenge vagyok, Te vigasztalsz szomorúság idején.

Jn 11,45-56
Sokan a zsidók közül, akik Máriához és Mártához jöttek, és látták, amit tett, hittek benne. De néhányan közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nekik, hogy Jézus miket cselekedett. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és azt mondták: »Mit csináljunk? Ez az ember ugyanis sok csodajelet művel. Ha hagyjuk ezt neki, mindnyájan hinni fognak benne. Akkor eljönnek a rómaiak, és elveszik tőlünk földünket és népünket.« Egyikük pedig, Kaifás, aki abban az esztendőben főpap volt, azt mondta nekik: »Ti nem tudtok semmit, s arra sem gondoltok, hogy jobb nektek, ha egy ember hal meg a népért, mint ha az egész nemzet elvész!« Ezt pedig nem magától mondta, hanem, főpap lévén abban az esztendőben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a nemzetért, és nemcsak a nemzetért, hanem hogy az Isten szétszórt gyermekeit egybegyűjtse. Attól a naptól tehát elhatározták, hogy megölik őt. Ezért Jézus már nem járt nyilvánosan a zsidók közt. Elment onnan a puszta melletti vidékre, egy Efraim nevű városba, és ott tartózkodott a tanítványaival együtt. Közel volt a zsidók Pászkája, és vidékről sokan mentek föl Jeruzsálembe Húsvét előtt, hogy megszenteljék magukat. Keresték Jézust, és a templomban azt mondogatták egymásnak: »Mit gondoltok? Vajon eljön-e az ünnepre?«

• A vallásos emberek gyakran ellenállnak a változásnak. Tiszteletben akarják tartani azt, ahogyan Istent megtapasztalták, és ezért nem tudják felismerni Isten tevékenységének új formáit. Nyitott és nagylelkű szívért imádkozom, hogy felismerjem Isten élő Szentlelkének működését, és örvendeni tudjak neki akkor is, ha egyes megnyilvánulásait nem érzem közel magamhoz.  
• Elgondolkozhatunk azon, hogy Jézus gyakran visszavonult, elhagyta a zsúfolt helyeket, hogy közelebb legyen a pusztához. Legyünk vele csendben egy darabig, hogy felfedhesse előttünk szíve rezdüléseit.

Drága Jézus, megnyitom előtted szívemet. Elmondok neked mindent, ami bánt. Tudom, hogy érdekel minden, ami velem történik. Tanítsd meg, hogyan éljek állandóan annak tudatában, hogy törődsz velem ma, törődni fogsz velem holnap, és életem minden napján. 

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen