Drága Jézus, eljöttem hozzád, vágyom jelenlétedre. Úgy akarlak szeretni, ahogy te szeretsz engem. Soha semmi ne válasszon el tőled.

Ahhoz kérem kegyelmedet, hogy higgyem el, mivé válhatnék és mi mindent tehetnék, ha hagynám hogy te, Istenem, szeretett Teremtőm, továbbteremts, vezérelj és alakíts engem.

Életem mely területein érzek reményt, biztatást, növekedést? Visszanézve az elmúlt hónapokra, észrevehetem, milyen tevékenység vagy alkalom hozott bő termést. Ha látok ilyen területet, elhatározom, hogy a jövőben több időt szánok rá, nagyobb figyelmet szentelek neki.

Jn 5,31-47
Ha én tanúskodom magamról, tanúságom nem érvényes. Más az, aki tanúskodik énrólam, és tudom, hogy igaz az a tanúság, amelyet rólam tesz. Ti Jánost kérdeztétek, és ő tanúságot tett az igazságról. Nekem azonban nincs szükségem emberek tanúságtételére, csak azért mondom ezeket, hogy üdvözüljetek. Ő égő és világító lámpás volt, és ti egy ideig örvendezni akartatok az ő fényében. Nekem nagyobb bizonyítékom van Jánosnál. A tettek, amelyeket az Atya bízott rám, hogy elvégezzek, azok a tettek, amelyeket én viszek végbe, tanúskodnak felőlem, hogy az Atya küldött engem. Rólam az Atya tett tanúságot, aki küldött. Ti soha az ő hangját nem hallottátok, sem arcát nem láttátok, és az ő igéje nem marad meg bennetek, mert nem hisztek annak, akit ő küldött. Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam; ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. Emberektől nem fogadok el dicsőséget. Rólatok viszont tudom, hogy nincs bennetek Isten szeretete. Én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtok el engem. Majd ha más jön a maga nevében, azt elfogadjátok. Hogyan is tudnátok hinni ti, akik egymástól kaptok dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely egyedül Istentől van, nem keresitek? Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni titeket az Atyánál! Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben reménykedtek. Mert ha Mózesnek hinnétek, talán nekem is hinnétek, mert ő énrólam írt. Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én igéimnek?«

• Jézus vakmerő kijelentését, hogy ő az Isten Fia, a csodák igazolják, melyeket általa visz végbe az Atya. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az Atya feltámasztja a halálból. Így szól: Ő valóban az én Fiam: megmutatta a világnak, milyen vagyok!
• A “dicsőség” szó többször is előfordul a szövegben. Emberre alkalmazva azt jelenti, hogy az illető fontos: erre az emberre figyeljetek! Ezért szoktunk egy király vagy hadvezér dicsőségéről beszélni. Jézus viszont azt mondja, hogy az igazi dicsőség csak az Atyától származhat. Az Atya dicsőíti meg őt, mert azt akarja, hogy felismerjük jelentőségét mindennapi életünkben. 
• Őrizzük hát kincsként mi, a Szent tér közössége, Jézus minden szavát és cselekedetét, és éljünk azok szerint a magunk helyén – erről szól a tanítványság. Jelzi, hogy Jézus az, akire figyelünk, akit követünk.

Isten igéje mindig gyümölcsöző. Mialatt elmélkedem róla, hogyan érint meg az, amit most olvastam? Vigasztalást érzek? Kihívást?

Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam. Ámen