Lelkem vágyik jelenlétedre, Uram. Mikor feléd fordítom gondolataimat, békére lelek, és jól érzem magam.

Uram, szabadnak teremtettél. Általában természetesnek tartom ezt az ajándékot. Segíts, hogy szabadon éljek, ahogy eltervezted, háborítatlan szívvel, Benned bízva.

Tudatosítom magamban jelenlétedet, Uram, így nézek vissza az elmúlt napomra. Amikor átgondolom, milyen voltam, mit tettem, őszinte akarok lenni magamhoz, mert tudom, hogy te az igaz szívet szereted, és elfogadsz olyannak, amilyen vagyok. 

Lk 1,26-38
Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. (Iz 7,14) Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége«. (2 Sám 7,13; Iz 9,6) Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak, mert Istennek semmi sem lehetetlen«. (Ter 18,14; Jób 42,2) Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« És eltávozott tőle az angyal.

• Ahogy a nagy festők, mint Fra Angelico tették, képzeletben lépjek be ebbe a jelenetbe: egy reggel meglátogatom Máriát, és ő örömmel fogad. Beszélgetünk. Aztán mély csend borul ránk, és érzékelem, hogy valaki láthatatlanul jelen van, és beszél Máriához. Hallom a szavakat, mintha valami titokzatos, szent forrásból jönnének. Észreveszem, hogy Mária zavarba jön, amiért azt hallja, hogy kegyelmébe fogadta az Úr. De kérik, ne féljen, és látom, hogy megnyugszik újra. Az angyali jelenlét megígéri neki, hogy a Szentlélek erejéből gyermeket fogan, aki olyan csodálatos lesz, hogy az Isten Fiának fogják nevezni.
• Hallgatok és ámulok. Mindez lehetetlennek tűnik. Csak álmodom? Nézem Máriát, mintha végetlenségig tartana a csend, majd elmosolyodik, és így szól: “Igen!”
• Ízlelgetem ezt a különleges pillanatot, amikor elindul Isten világmegváltó tervének megvalósulása. Ámulok Isten választásán: Mária fiatal, szegény, gyenge, egyedülálló nő – egy senki. Azután beszélgetünk újra, megköszönöm Máriának, hogy ilyen nagylelkűen Isten rendelkezésére bocsátotta egész életét. Kérem Istent, hogy én is ilyen nagylelkű választ adjak hozzám érkező csendes, drámaiságtól mentes angyali üdvözleteire.

Jézus, Te mindig szívesen láttad a gyermekeket, amikor a földön jártál. Tanítsd meg, hogyan bízzam benned gyermeki egyszerűséggel, hogyan éljek abban a tudatban, hogy sosem fogsz elhagyni.

Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam. Ámen