Megállok egy pillanatra, és a szeretetre meg a kegyelemre gondolok, amit Isten áraszt rám. A maga képére és hasonlatosságára teremtett. Szállást vett nálam.

Sok ország népe szenved ebben a pillanatban is háborúk pusztításától. Meghajtva fejemet, köszönetet mondok szabadságomért. Imádkozom mindazokért, akik börtönben vagy fogságban vannak.

Körülvesz szerető jelenléted, Uram, de tudom, mennyire törékeny és gyenge vagyok. Köszönöm, hogy esendőségemmel irgalmas ölelésedben szembesülhetek.

Mk 4,26-34
Azután ezt mondta: „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd így folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen hasonlattal szemléltessük? Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak.” Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik a tanítást, hogy megértsék. Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, mindent megmagyarázott nekik.

• Ma két példabeszédet olvasunk Márk evangéliumából. Mindkettő Isten országáról szól, arról, ahogyan Isten igazsága és szeretete elterjed az emberek között az egész világon. Mindkét példabeszéd a földművelés témaköréből való, ami nagyon közel állt Jézus hallgatóságához. 
• Ez a két példabeszéd bátorítást nyújt az apró, szétszórt közösségekben élő egyháznak, melyet az elpusztításukra bármikor kész ellenséges erők vesznek körül. Még ma is szükségünk van rá, hogy bízzunk az Ország erejében, mely képessé teszi arra, hogy fennmaradjon és terjedjen az ellenséges környezetben, mely körülvesz minket.

A beszéd ajándéka csodálatos ajándék. Használjam mindig kedvességgel. Legyek lassú a kemény, sértő, haragos szavak kimondásában.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké.