Ahogy itt ülök, szívem dobogása, légzésem ritmusa, gondolataim áramlása mind azt jelzi, hogy Isten folyamatosan teremt engem. Megállok egy percre, hogy tudatosítsam Istennek ezt a jelenlétét bennem.

Leginkább az akadályoz meg a szabadság elérésében, hogy elvárásaim vannak magammal szemben, és rettegve gondolok arra, milyennek kellene lennem. Megszokott, automatikus reakcióim megkötöznek, akadályoznak abban, hogy a növekedés új útjait fedezzem fel. Azt kérem, azért imádkozom, hogy érezzem meg a belső szabadságot, s ragadjam meg az új kihívásokat és lehetőségeket, melyek felé Isten irányítani akar.

Uram, te ott vagy mindenben, és mikor időt szánok rá, hogy csak üljek, és veled legyek, elmém elcsitul, és megérzem a te békédet.

Mt 9,35-10,1,5,6-8
Jézus bejárt minden várost és falut, tanított a zsinagógákban, hirdette országa örömhírét, és gyógyított minden betegséget, minden gyengeséget. Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült. „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés” – mondta akkor tanítványainak. – „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratáshoz.” Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden gyengeséget. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, megparancsolva nekik: „A pogányokhoz vivő utakra ne térjetek rá, s a szamáriaiak városaiba ne menjetek be! Forduljatok inkább Izrael házának elveszett juhaihoz!

• Mind küldetést kaptunk arra, hogy munkások legyünk az aratásban. Az aratni való mezőnek van egy olyan területe, amit rajtam kívül senki más nem ér el. Ide tartozik a családom, a szomszédaim, a munkatársaim és mások, akik az utamba kerülnek. Talán én vagyok az egyetlen, aki Jézus gyógyító erejét és együttérzését elvihetem az életükbe.
• Nagyon sok embernek van szüksége a szeretet és megértés üzenetére. Hol van a helyem az aratásban?

A beszéd ajándéka csodálatos ajándék. Használjam mindig kedvességgel. Legyek lassú a kemény, sértő, haragos szavak kimondásában.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké.