Jelenlét

Lelkem vágyik jelenlétedre, Uram. Mikor feléd fordítom gondolataimat, békére lelek, és jól érzem magam.

Szabadság

Uram, add, hogy sose tartsam magától értetődő dolognak, hogy szabad vagyok. A te kegyelmednek köszönhetem lelkem szabadságát. Töltsd meg lelkemet békéddel, örömöddel.

Tudatosítás

Drága Jézus, legyek mindig tudatában jelenlétednek, hatalmadnak és szeretetednek, életem minden napján.

Isten igéje

Mk 7,31-37
Ezután ismét elhagyta Tírusz vidékét, és Szidónon át a Galileai-tóhoz ment, Dekapolisz határába. tt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. Különhívta a tömegből, fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét, föltekintett az égre, fohászkodott és szólt: „Effata, azaz nyílj meg!” Azon nyomban meg is oldódott a nyelve és érthetően beszélt. Megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, s hangoztatták: „Csupa jót tett, a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak beszélőképességüket.”

Gondolatok a mai evangéliumhoz

• Ebben a csodás gyógyításban a kezdeményezés nem a vak embertől indult. Mások vitték őt oda Jézushoz, ők „kérték, tegye rá a kezét”. Talán eszünkbe jutnak olyan esetek, mikor mások irántunk való jóindulatának, értünk mondott imáinak hatására történt valami jó az életünkben.
• Jézus először „különhívta a tömegből”. Így személyesen csak vele tudott foglalkozni. Egyenként törődik mindegyikünkkel. Azután arra kérte őket (nem őt!), hogy ne beszéljenek a történtekről senkinek. Ám azok nem tudták magukban tartani, aminek tanúi voltak, hisz „szerfölött csodálkoztak”. „Csupa jót tett” – hangzik a szájukból a kijelentés, melyet kétezer év óta vallanak azok is, akik csak ennyit tudnak Jézusról. Ő azt szeretné, ha kegyelme segítségével mi is csupa jót tennénk.

Imabeszélgetés

Észre szoktam-e venni, hogyan hat rám Isten igéje, mialatt imádkozom? Kihívás elé állít? Megnyugtat? Vagy felbosszant? Elképzelem, hogy Jézus itt ül vagy áll mellettem, elmondom neki az érzéseimet, mint ahogy a barátok szokták, akik bíznak egymásban.

Befejezés

Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam.

Ámen