Advent 3. hete szombat

Isten jelenléte

Uram, segíts, hogy tudatosítsam Szent jelenlétedet.
Burkolj be szereteteddel.
Engedd, hogy szívem eggyé váljék a Tiéddel.

Szabadság

Kereszthalálod szabaddá tett. Örvendezve élhetek szabadon, halálfélelem nélkül. Irgalmadnak nincs határa.

Szerető figyelmesség

Néha egészen elárasztanak az evilági gondok.
Ilyenkor add meg, hogy tudatában legyek jelenléted békéjének és határtalan szeretetednek.

Isten igéje

Lk 1, 5-25

Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abija osztályából való Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, s a papság körében hagyományos szokás szerint rá esett a sor, hogy illatáldozatot mutasson be, bement az Úr templomának szentélyébe. Az illatáldozat órájában az egész nép kint várta, és közben imádkozott. Ám megjelent neki az Úr angyala az illatáldozat oltárának jobb oldalán. Amikor Zakariás meglátta, zavarba jött, és elfogta a félelem. Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert imád meghallgatásra talált! Feleséged, Erzsébet, fiút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni. Örömödre lesz és ujjongani fogsz rajta, és sokan örülnek majd születésén. Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. Izrael fiai közül sokat megtérít Urukhoz, Istenükhöz. Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.” Zakariás megkérdezte az angyaltól: „Miből fogom a dolgot megtudni? Mert hisz öreg vagyok, és már feleségem is előrehaladt a korban.” „Én Gábor vagyok – felelte az angyal –, s az Úr színe előtt állok. Az a küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam tudtodra ezt a jó hírt. Íme, most megnémulsz és nem fogsz tudni beszélni addig a napig, amíg ez be nem következik, mert nem hittél szavaimnak, amelyek majd, ha eljön az ideje, be fognak teljesedni.” A nép egyre várta Zakariást, és csodálkozott, hogy oly sokáig ott időzik a szentélyben. Ám amikor kijött, nem tudott hozzájuk szólni, s ebből megértették, hogy látomása volt a templomban. Ő intett nekik, de néma maradt, s amikor leteltek szolgálatának napjai, hazament. E napok után felesége, Erzsébet, gyermeket fogant, és öt hónapon át eltitkolta. „Ezt tette hát nekem az Úr – mondta – azokban a napokban, amikor rám tekintett, és ami az emberek előtt szégyenemre volt, attól megszabadított.”

Gondolatok a mai olvasmányhoz

• Piros betűs ünnep volt ez a nap Zakariás számára: többszáz pap közül ő mutathatott be áldozatot a zsidó népért. Feltehetőleg gondolt arra a mély fájdalomra is imája közben, amit gyermektelenségük jelentett számára. A kinyilatkoztatás, hogy különleges gyermek apja lesz, olyan válasz volt imájára, melytől - szó szerint - a szava is elállt.
• Uram, mielőtt léteztem volna, szüleim imádkoztak értem, hogy megszülessek, hogy éljek, és kötődjem hozzád. Köszönöm létezésem csodáját.

Párbeszéd

Jó Uram, légy mindig mellettem.
Növeld szívemben a bizalmat.
Köszönöm, hogy szeretsz.

Befejezés

Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam.