„Ó, világnak csodálatos és méltó Királynője, Boldogságos Örökké Szűz Mária! Könyörögj világunk békéjéért és üdvéért! Hiszen te szülted számunkra Krisztus Urunkat, minden ember megváltóját, és imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján!” – csendült az imádság az ünnepi szertartáson.

Homíliájában a veszprémi főpásztor a Szűzanya szeplőtelen fogantatásának titkáról beszélt: Szűz Mária fogantatásától kezdve mentes volt minden súlyos és bocsánatos bűntől, az áteredő bűntől is. Ezt a hitigazságot már sejtették a keleti egyházban a VII–VIII. században is. Krétai Szent András és Damaszkuszi Szent János egyházatyák kifejezetten is hirdették, s nyugaton 1066-ban bencés szerzetesek is már ezt az igazságot vallották. Voltak jelentős szentek is – mint Szent Bernát vagy Aquinói Szent Tamás –, akik nem értettek egyet ezzel, mert nem tudtak elszakadni az időbeli gondolkodástól, mondván: amikor Jézus még meg sem született, nem szenvedett, nem halt meg, nem támadott fel, akkor a megváltás sem történhetett meg, s Szűz Mária sem kaphatott ilyen különleges kegyelmet. Nem értették meg ugyanis, amit később a hittudósok ekként fogalmaztak meg: Isten nem az időben él, hanem az idő fölött áll. 1637-ben a nagyszombati magyar egyetem professzorainak le kellett tenniük az esküt, hogy elfogadják Mária szeplőtelen fogantatását, mert ez volt a feltétele annak, hogy egyáltalán taníthassanak. Hivatalos ünneppé nyilvánítására ezen hitigazságnak azonban csak 1854-től került sor Boldog IX. Piusz pápa által – ismertette szentbeszédében Márfi Gyula érsek.

Mária mennybevételének eseményét idézve, a koronázásra készülve a XII. Piusz pápa által 1950-ben meghirdetett dogmáról és Szűz Mária földi tulajdonságairól, tiszteletéről szólt a veszprémi főpásztor: Mária tudott Istennek tetsző módon sírni és örülni – emelte ki Márfi érsek. Felidézte a Szűzanya fájdalmainak és örömeinek stációit. Mária fő erénye tisztasága és szeretete, Isten terveinek elfogadásába belesimuló alázata volt. Együtt szenvedett Szent Fiával, együttműködvén vele ily módon a világ megváltásában. Mária szeretete valamennyiünk felé irányul, Égi Édesanyánk ő, aki a bűnös emberhez is odahajol, és közbenjár értünk Krisztusnál.

Az ünnephez kapcsolódva, a Liszt Ferenc Kórustársaság Mária dicséretére összeállított lélekemelő egyházzenei koncertet adott, amelyen bemutatkozott a közelmúltban elhunyt Kollár Kálmán utódaként megválasztott karnagy, Vinczeffy Adrienne és az általa újjászervezett együttes, jeles hangszeresekkel és szólistákkal.

Toldi Éva/Magyar Kurír