Az egyházközség tavaly kezdeményezte, hogy művészeti értéke és esztétikai szépsége okán az egykori főoltárt vissza kellene helyezni korábbi helyére, a szentélybe. Valamennyi szükséges egyházi és örökségvédelmi engedély birtokában végül ez év elején került sor a szükséges munkálatok elvégzésére.

A büki Szent Kelemen-plébániatemplom a 13. században épült (ugyanakkor legrégebbi falmaradványai a kutatások szerint a 12. századra datálhatók). Az épületbelső a 19. század utolsó harmadában nagyszabású átalakításokon esett át: a kegyúri család (Cserneki Markovics Gusztáv és neje, Daruvári Jankovich Klementina) költségén 1861-ben előbb új főoltárképet festettek a „vízfakasztó” Szent Kelemen pápa tiszteletére, majd néhány esztendővel később, 1872-ben (egyebek mellett) tölgyfából új főoltárt is készíttettek a szentélybe.

A templom védőszentjét ábrázoló nagy méretű oltárfestmény és a neogótikus stílusú főoltár is a Sopron városához kötődő idősebb Storno Ferenc alkotása, aki a 19. század derekának-végének egyik legismertebb és legsokoldalúbb restaurátorává vált a történelmi Magyarország területén. Előbb rajzolóként és festőként lett ismert, a szakmai elismerést azonban az építészet területén – a romantikus historizmus szellemében – kifejtett munkássága hozta meg számára.

A templom régészeti feltárását a múlt század ’70-es éveiben kezdték meg, s az első kutatások eredményei az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet (OMF) figyelmét is kivívták; fény derült ugyanis az épület feltételezettnél is korábbi, román kori eredetére. Az OMF iránymutatásával folytatódó későbbi teljes körű feltárást, majd helyreállítást és átépítést követően a liturgikus tér, a szentély berendezését is megújították az évtized végéig Vas megye, illetve a Győri Egyházmegye egyik legrégibb egyházi épületében. Ennek során a Storno-oltárt áthelyezték a déli oldalkápolnába.

Mintegy fél évszázad után, 2023-ban kerülhetett vissza korábbi megüresedett helyére az értékes, neogótikus stílusú tölgyfa oltár, melynek hármas tagolású retabuluma, aranyozott oltárképei Krisztus keresztre feszítésének ismert mozzanatát örökítik meg: „Asszony, íme, a te fiad”, „Íme, a te anyád” (Jn 19,26–27). Oltárfelépítményét ékes, jellegzetes gótizáló fafaragások díszítik.

A főoltár visszahelyezése szükségessé tette, hogy helyére az oldalkápolnába átkerülő (a római Szent Kelemen-bazilika falából származó kis kődarabot is magában foglaló) korábbi szentségtartó köré új oltárt készíttessen az egyházközség, amely épp a nagyhétre, a húsvéti ünnepekre készült el egy helyi vállalkozó, Marton Zsolt jóvoltából.

A régi-új főoltár, valamint az új mellékoltár megáldása mellett a püspök ugyanezen szentmise keretében 35 fiatalnak, köztük hét felnőtt katekumennek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. Az ünnepen a zenei szolgálatot a büki Clemens Madrigál kórus látta el.

Forrás és fotó: Büki Szent Kelemen-plébánia / Győri Egyházmegye

Magyar Kurír