A zarándokokat ülőhelyek, és kiépített körülmények fogadják.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Szentkút település határában található búcsújáróhely.

Az észak-kelet magyarországi régióban, Nógrád megyében a Mátra észak-keleti oldalán, Hatvan és Salgótarján közötti úton található száz kilométerre Budapesttől.

Szentkút határában - egy zsákutcában -, erdővel körülvett területen fekszik. Öt részből áll a kegyhely:

1. A legnagyobb területet felölelő tér egy minden oldalról emelkedővel körülvett katlanszerű tisztáson helyezkedik el. Itt találhatjuk a kutat, majd a tér másik oldalán lépcsőkkel övezve egy mesterséges barlangfülkéhez érhet a látogató.
2. A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplom.
3. Ferences rendház
4. A rendház előtti gyóntatóudvar
5. Az erdőben található forrásház, Szent-László szakadék, kálvária.

1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolják, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kapnak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000. év óta a kegyszobrot öltöztetik.^[1]2006-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemzeti kegyhelynek tartja számon Mátraverebély-Szentkút néven.^[2] 2010 év táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide.

A főünnep augusztus 15-én a Nagyboldogasszony, amely Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe.

A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt megjelent a Boldogságos Szűz trónján ülve, a kis Jézussal kezében. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.^[3]

• 2011-ben Boldog II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-én és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

Az ide látogató katolikus iskolák esetenként műsorral készülnek

• Egyházmegyék katolikus hívői
• Ferences rend országos szervezetei
• Katolikus lelkiségi mozgalmak
• Katolikus iskolák
• Lovagrendek
• Határokon átívelő baráti közösségek