A két mártír sorsú erdélyi főpásztor, a Gyulafehérvári Egyházmegyét 41 évig kormányzó Márton Áron és 10 évig kormányzó Jakab Antal személyéről, munkásságáról és szellemi hagyatékáról adott keresztmetszetet az egész napos tanácskozás.

A magyarországi születésű, Bécsben tevékenykedő történész, Szabó Csaba, a bécsi Balassi Intézet – Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója fontosnak tartotta, hogy a két erdélyi püspök példáját Ausztriában az őket megillető hangsúllyal felmutassa.

Az eseményt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntötte – szerepel az MTI hírében. Az állmtitkár elmondta: Márton Áron és Jakab Antal igazi példaképek ma is, mert kompromisszum nélkül álltak ki a katolicizmusért és az Erdélyben kisebbségbe került magyarságért, szembeszálltak mindkét diktatúrával, és amikor a vallás gyakorlása, a magyarság megélése nem volt olyan evidencia, mint ma, évtizedes börtön árán is megküzdöttek a szabadságért.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: Márton Áron – és ebben hasonlított Mindszenty Józsefre is – kiállt mind a barna, mind a vörös zsarnokság ellen. A nácik és a kommunisták ateista diktatúrája barbár, embertelen céljainak megvalósítását akadályozóként tekintett a keresztényi szeretetre és testvériségre. Márton Áron 1944-ben, a náci-nyilas vészkorszak tombolásának idején, nagy bátorságról tanúbizonyságot téve, határozottan kiállt a pogromok és az erdélyi zsidóság deportálása ellen a kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott beszédében. Embermentő buzgalma miatt kitiltották Kolozsvárról, ám az erdélyi zsidók megmentésében játszott kiemelkedő szerepének elismeréseként a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz a Világ Igazai kitüntetést adományozta a székely püspöknek. Márton Áron a kiépülő román kommunista diktatúrával szemben kiállt az erdélyi kisebbségek – így a magyarok, szászok – jogaiért és a vallásszabadságért.

Utóda Jakab Antal lett, aki 1939 óta Márton Áron bizalmasa volt, maga is sokat szenvedett a román kommunista diktatúra alatt, és aki Ceausescu diktatúrájának talán legsötétebb éveiben és a román rendszerváltás alatt az egyházmegye 80. püspökeként irányította az erdélyi Katolikus Egyházat – emlékeztetett Rétvári Bence.

A konferencián előadást tartott a „házigazda” Szabó Csaba történész; Balogh Margit történész (MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest); Nagy Mihály Zoltán történész (Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet, Nagyvárad), aki Denisa Bodeanu történész, levéltáros, a bukaresti Román Állambiztonsági Levéltár munkatársának Márton Áron és Jakab Antal megfigyelése a Securitate által című előadását is tolmácsolta; Pallagi Mária történész (Szegedi Tudományegyetem); Lázár Csilla (a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője); Kovács Gergely egyházjogász, pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora; Soós Károly teológus, kánonjogász, nemzetiségi-nemzetpolitikai szakértő, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke mellett, valamint Varga Gabriella újságíró-szerkesztő, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapító-társelnöke, Jakab püspök unokahúga.

„Jakab Antal története szép példája a nemzeti összefogásnak, az alapvető kisebbségi vallási jogok melletti kiállásnak. Azt is mondhatjuk, hogy Jakab püspök elsőként kivívta az erdélyi római katolikusok autonómiáját” – hangzott el a konferencián a Szabó Gyula könyvéből származó idézet.

A résztvevők meghallgatták azt a hangfelvételt, amely Jakab Antalnak a Márton Áront búcsúztató gyászszentmisén 1980. október 4-én elhangzott szentbeszédéből idéz fel egy részletet: „Ma a temetése napján hálát adunk a mindenható Istennek, hogy nekünk adta, és kálváriás utakon bár, de annyi évtizedeken át megtartotta őt nekünk. S ne legyen az Isten előtt panaszos a szavunk, könnyeink, hogy megkínozta hosszú betegséggel, mert nagyon szerette és utána magához ölelte őt. Nagy tüzet gyújtott sokak szívében, élnek a lelkekben a tőle hallott igazságok gyümölcsei, még sokáig fognak felújulni a találkozások emlékei, akiknek szerencséjük volt legalább egyszer kezet fogni és kutató, vizsgáztató szemeibe nézni. De nekünk elevenünkbe vág a fájdalmas érzés, hogy a sok derék papja, neveltjei ellenére se látjuk azt, aki egészen a nyomába léphetne, ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel. Elveszítettünk egy földi vezért és atyát, hogy a Mennyben közbenjárót nyerjünk, aki Isten előtt kedves imádságával támogat minket további munkánkban és küzdelmeinkben.”

A sokat szenvedett hitvalló püspök Jakab Antalról a tapasztalatok, az ismeretek és a kor tanúinak vallomásai alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy egészen Márton Áron nyomába lépett, „ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel”. II. János Pál pápa 1991. augusztus 17-én Pécsett százezres tömeg előtt nem véletlenül nevezte Jakab Antalt a hit és az Egyház hűséges tanújának. „Sokakkal együtt, akik az elmúlt évek folyamán ennek hangot adtak, a Jakab Antal Keresztény Kör tagjaiként mi is hisszük, sőt nemcsak hisszük, hanem meggyőződésünk, hogy egykor majd Jakab Antalt is a boldogok sorában fogjuk tisztelni” – írta Varga Gabriella, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapító-társelnöke.

Magyar Kurír