Máriában az egyház felismeri önmagát, hivatását és küldetését - a pápa beszéde a Mariológiai Konferencia résztvevőihez

A Szentatya utalt rá, hogy különösen időszerű a konferencia témája: „Mariológia a II. Vatikáni Zsinat után. Befogadás, mérleg és távlatok”, hiszen október 11-én emlékezünk a nagy egyházi összejövetel megnyitásának 50. évfordulójára.

Boldog XXIII. János pápa határozott úgy, hogy éppen október 11-én vegye kezdetét a II. Vatikáni Zsinat, mivel 431-ben ezen a napon hirdette ki az efezusi zsinat, hogy Mária Isten Anyja, „Theotokos”, Istenszülő.

Megnyitó beszédét János pápa ezekkel a jelentőségteljes szavakkal kezdte: „Gaudet Mater Ecclesia... Örvend az Egyház Anyja, mert az Isteni Gondviselés különleges ajándékaként elérkezett az a várva várt nap, amikor itt, Szent Péter sírja mellett, Isten Szűz Anyja pártfogásával, akinek ma örömmel ünnepeljük anyai méltóságát, ünnepélyesen kezdetét veszi a II. Vatikáni Zsinat”.

Erre a rendkívüli eseményre emlékezve, idén október 11-én kezdődik a Hit éve, amelyet XVI. Benedek pápa „Porta fidei” – „A hit kapuja” k. Motu proprio-jával hirdetett meg. Ebben Máriát, mint a hit példaképét állította a hívek elé, és fohászkodik hozzá különleges pártfogásáért és közbenjárásáért, oltalmába ajánlva ezt a kegyelmi időszakot.

„Az egyház örvend ma is, a Boldogságos Szűz Mária, a „teljesen szent” születésének liturgikus ünnepén” – tette hozzá a Szentatya.

Ennek a Mária-ünnepnek a jelentőségére mutatott rá a 660-740 körül élt Krétai Szent András szerzetes, híres szentbeszédében, amelyet Mária születésnapjára írt. Az ókeresztény író arra mutatott rá, hogy Mária születésének valódi jelentése és célja az Ige Megtestesülése. Ez az ősi tanúságtétel elvezet bennünket a mostani kongresszus témájához, amelyet a II. vatikáni zsinat „Lumen gentium” k. dogmatikus konstitúciójának VIII. fejezete így hangsúlyozott: „Isten Anyjáról, a Boldogságos Szűz Máriáról Krisztus és az Egyház misztériumában”.

XVI. Benedek pápa emlékeztetett rá, hogy fiatal teológusként vett részt a zsinaton, és megtapasztalhatta azokat a különféle módokat, amelyekkel a teológusok Szűz Máriának az üdvösségtörténetben betöltött szerepét megközelítették. 1963. október 29-én döntötték el szavazással a zsinati atyák, hogy az egyházról szóló dogmatikus konstitúciót gazdagítják a Máriáról szóló fejezettel.

Mária, hite révén benne foglaltatik a szentháromságos szeretet és szeretetközösség misztériumában; együttműködése az üdvösség isteni tervében és Krisztus egyedülálló közvetítő művében egyértelműen kifejezésre jut, és megfelelő helyet kap a zsinati tanításban. Vonatkozási pont az egyház számára, aki Máriában önmagára, hivatására és küldetésére ismer.

A zsinati szöveg nem merítette ki teljes mértékben az Isten Anyjára vonatkozó összes kérdést, de minden további reflexióhoz alapvető hermeneutikai látóhatárt jelent. Értékes egyensúly, amelyre mindig szükség van a teológiai racionalitás és a hívők érzelemvilága között.

Különböző, egymást kiegészítő szempontok szerint kell elmélyíteni Isten Anyjának alakját. Mindig érvényes az igazság útja, a „via veritatis”, amely mellett végig kell haladni a művészetek, a szépség és a szeretet, azaz a „via pulchritudinis” és a „via amoris” útjain

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír