A rendezvény iskolatörténeti kiállítás megnyitásával kezdődött, a tárlatot Borián Tibor piarista szerzetes, a Padányi iskola volt igazgatója mutatta be. A konferencia bevezetéseként Udvarhelyi Olivér, a KÉSZ veszprémi elnöke elmondta: a szervezők a jövőre gondolva szervezték meg a múltba tekintő szimpóziumot, hiszen nincs keresztény jövő a keresztény múlt ismerete nélkül. Porga Gyula polgármester kiemelte, hogy Veszprém fejlesztési tervében egyik fő célkitűzésnek tekintik az iskolavárosi hagyományok ápolását, újjáélesztését. Nagy tisztelettel tekint Volkra Ottó János püspökre, aki  300 évvel ezelőtt a piaristákat Veszprémbe hívta a középfokú oktatás beindítására, fellendítésére.

A konferencia vendégei, történészek, egyháztörténészek, levéltárosok, egyetemi tanárok, iskolaigazgatók vetített képes előadásaikkal Veszprém mint püspöki székhely keresztény pedagógiai múltját, katolikus iskolahálózata kialakulásának, valamint a papképzésének történetét elemezték a kezdetektől napjainkig.

Solymosi László akadémikus, egyetemi tanár a középkori Veszprém iskolatörténetét ismertette. Az államalapítással párhuzamosan a külföldről érkező térítő papok és szerzetesek tanultságot, tapasztalatot, tudást hoztak magukkal a latin kereszténységhez csatlakozott Magyarországon is — mutatott rá. Szent István törvénykönyvének jól ismert első cikkelye a püspököknek feladatává tette, hogy az egyházmegyéjükben épült templomok számára papot és szertartáskönyveket biztosítsanak. Ezért Veszprémben is hamarosan létesült székesegyházi iskola (ez volt a papi szeminárium őse) és íróműhely.

Takács István főiskokai adjunktus a Tridenti Zsinat szellemében megvalósult papnevelésről szóló tudományos értekezését távollétében egy kispap-hallgató,  Aradi László olvasta föl. A professzor dolgozatában elemezte, hogy a történelem során az egyház sokszor érkezett válaszúthoz, amikor újra kellett gondolnia saját szerepét és küldetését. Ezek a válságidőszakok azonban mindig a megújulás, a megtisztulás korszakait vezették be. Így történt ez a reformáció korszakában is. A tridenti zsinat érdeme hogy elkezdődhetett e megújulás. Ugyanakkor hangsúlyozta: történetileg elfogadott tény, hogy a XVI. századi egyházszakadásért, s az abból fakadó válságért a papnevelés válsága volt a felelős. A tridenti zsinat a papi életforma reformjában a hangsúlyt a pasztorális feladatra, az igehirdetés, az eucharisztia szolgálatára, az életszentség megélésére helyezte, s komoly lépéseket tett a papképzés reformjára is – ekkor alakultak meg az egyházmegyei szemináriumok. Koltai András levéltáros a piarista rendnek a papnevelésben betöltött szerepéről szólott a XVIII. századi Magyarországon, valamint a hírnevet szerzett piarista gimnáziumokról.

Hudi József történész a Veszprémi Piarista Főgimnáziumnak a régió oktatásügyében  betöltött szerepét mutatta be a kiegyezés korában, és azt a színes iskolahálózati egyházmegyei palettát, amely XIX-XX. század fordulójára kialakult elemi népiskolai, középiskolai és főiskolai szinten, valamint a leánynevelés terén az angolkisasszonyok, az irgalmas nővérek közreműködésével. Gárdonyi Máté főiskolai tanár a veszprémi XX. századi papnevelésről tartott előadást, a három kulcsintézmény, a Szent Anna nagyszeminárium, a püspöki líceumi teológiai intézet, és a papnak készülő gimnazisták Szent Józsefről elnevezett kisszemináriumának tevékenységét bemutatva.

Befejezésül a jelenlegi katolikus nevelés veszprémi intézményei, a Padányi Katolikus Gyakorlóiskola, az angolkisasszonyok volt iskolaépületében működő Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola mutatkozott be, valamint a Lovassy László Gimnázium, mint az egykori Veszprémi Piarista Gimnázium jogutódja ismertette a tavalyi iskolai tricentenáriumi rendezvénysorozatuk állomásait. Végszóként Farkas István mosonmagyaróvári piarista gimnáziumi igazgató vázolta a jövő katolikus nevelését Veszprémben és az országban (a szerzetes maga is részt vett a Nemzeti Köznevelési Törvény kidolgozásában). Az iskola  értékőrző szerepének helyreállítása az elmúlt 8 esztendő katasztrofális erkölcsi pusztítása után az új köznevelési törvénnyel megvalósítható — mutatott rá. Az erkölcstan kerettanterv is értékközpontú lett, alapoz a görög-római kategóriákra, a keresztény és a görög-római alapokon nyugvó európai etikai örökségre a négy etikai alapérték  – igaz, jó, szép, szent – jegyében. Veszprémben közös összefogással a piarista szellemiség erősödni fog, remények szerint piarista szerzetestanárokkal és e szellemiség alapján álló világi pedagógusokkal — mondta.

Toldi Éva/Magyar Kurír