Takarítja, rendben tartja, ellátja a sekrestyési feladatokat, de kimossa a miseruhákat, és még a templom kertjét is ő kapálja, a rózsákat gondozza. A nővérek nagy ünnepe, Szeplőtelen fogantatás napja előtt kérdezték a régi időkről, a készülődésről, az egykori ünneplésről.

„Sokat készültünk az ünnepre, nagyon vártuk, ahogy Szent Vince ünnepét is, mert mindkettő nagyon fontos volt. Előtte triduumot tartottunk szónokkal, és minden este volt beszéd. A prédikációk olyan szépek voltak, hogy alig bírtuk felfogni. Feldíszítettük az egész templomot, erre nagyon odafigyeltünk. Mindig azt mondta a tisztelendő anya, hogy 'a Szűzanyának gyönyörűen csináljátok'! (...) A kertből és a virágházból hoztuk a virágokat. Az ünnep napján aztán rendesen szólt az udvaron a csengő öt előtt tíz perccel, fél hatkor már volt a reggeli ima és elmélkedés a kápolnában, és mentünk a konventmisére. A reggel hét órási szentmisén az összes nővér részt vett, tele volt a templom nővérekkel. Az evangélium után buzgóságból megújítottuk a fogadalmunkat, az egész templom. (...) Az egész templom zengett.

Mindig sok pap jött el. (...) Fél tízkor harangoztunk, megnyitottuk a nagykaput, ott jöttek be a hívek, mert tízkor volt még egy szentmise, és azt, a kettő közül az egyik székesegyházi káplán celebrálta. Akkor is tele lett a templom. Ha mégis volt hely, leülhettünk a padokba, de a nagymisén mindig a kóruson voltunk, az oratóriumban, vagy a sekrestyében – aki még akart második misén részt venni.” Később, „amikor a papságból sokan meghaltak, akkor már nem tudtunk reggel annyi misét tartani. Először a diákmise szorult ki, majd a hetes is, a nagymise pedig jóval később átkerült estére. Mindig összébb húzódik. Ma már nem a templomban újítják meg buzgóságból a nővérek a fogadalmat, hanem otthon a kápolnában.”

A mostani ünnepről Körtvélyesi M. Szimplicia a következőket mondta: „Most is triduummal készülünk az ünnepre, díszítjük a templomot. Már jóval kevesebben vagyunk nővérek, az idős rendtársak nem tudnak eljönni. De várjuk a híveket az este hat órától kezdődő szentmisére. Ez már a harmincadik Szeplőtelen fogantatás azóta, hogy itt a Zárda templomban szolgálok.”

Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír