Olivier Maire 1961-ben született a kelet-franciaországi Besançonban; 1986-ban tett ünnepélyes fogadalmat a montforti misszionáriusoknál, majd 1990-ben szentelték pappá.
A Luçoni Egyházmegye honlapja szerint évekig Afrikában, majd Rómában szolgált. Biblikus, aki rendalapítójuk írásai mellett különösen szerette az egyházatyákat és a patrisztikát, s mindemellett pszichológiát is végzett.

Közkedveltek voltak az általa vezetett lelkigyakorlatok. Az egyik lelkigyakorlat egy résztvevője Olivier atya rendelkezésre állását emelte ki, a figyelmes meghallgatást, a közös imádság és hálaadás mélységét. Egy másik résztvevő az imádságok mellett az Olivier Maire képviselte mélységet és egyszerűséget hangsúlyozta.

A KTO francia katolikus televízió 2016-ban készített vele interjút, a Mária Társasága alapítója, Grignon Szent Lajos halálának 300. évfordulója alkalmából.

Saint-Laurent-sur-Sèvre-ben, a róla elnevezett bazilikában nyugszik Grignon Szent Lajos, akihez több kongregáció alapítása is köthető; II. János Pál pápa 1996-ban látogatta meg a települést.

2020. október 11-én Olivier Maire mondott beszédet a szentmisén, melyen Boldog Marie Louise Trichet Saint-Laurent-sur-Sèvre-be érkezésének évfordulóját ünnepelték. Jézusról nevezett Marie Louise Grignon Szent Lajossal együtt alapította meg a Bölcsesség Leányai nevű betegápoló női rendet. Olivier atya kiemelte: „Marie Louise mindannyiunknak azt mondaná ma reggel:

osszátok meg másokkal az életeteket. Másokkal osztozva éljetek, ne tékozoljátok el életeteket magányosan, elszigetelten, védekezve a világtól, védekezve másoktól – a vírustól kell védeni magatokat, nem a többi embertől. … Merjünk leülni másokkal és testvériesen osztozni, merjünk leülni a szegényekkel, a kirekesztettekkel, azokkal, akiket az emberiség elutasít.”

François Jacolin luçoni püspök augusztus 9-i közleményében úgy fogalmazott, Olivier Maire a nagylelkűség, a jótékonyság vértanújaként halt meg.

*

A francia belügyminiszter, Gérald Darmanin jelentette be augusztus 9-én, hétfőn, hogy meggyilkolták Olivier Maire-t. A francia püspöki konferencia (CEF) és a francia szerzetesi konferencia (CORREF) közös közleményt adott ki a nap folyamán, melyben arról is tájékoztattak, hogy a gyanúsított, akit nem sokkal ezelőtt engedtek ki a pszichiátriáról egy hónap gyógykezelés után, Olivier atyánál lakott a gyilkosság idején. Yannick Le Goater ügyész úgy nyilatkozott,

a rendőrség  nem tekinti terrorcselekménynek a gyilkosságot.

A francia sajtó – többek között a La Croix katolikus lap – információi szerint az elkövető, aki feladta magát a rendőrségen, ugyanaz a ruandai származású Emmanuel Abayisenga, aki a 2020-as nantes-i székesegyházi gyújtogatás elsőrendű vádlottja. Az ügyvédje szavai szerint fizikai és mentális értelemben egyaránt problémás 40 éves férfi önkéntes gondnokként dolgozott a nantes-i katedrálisban.

Egyes sajtóforrások tudni vélik, hogy a férfi 2016-ban Ferenc pápával is találkozott, a La Croix egy fotót is közzétett, melyen tudomásuk szerint éppen Abayisenga köszönti a Szentatyát egy audiencián, melyen a társadalomból kirekesztett emberek vettek részt a Vatikánban. A Fratello elnevezésű francia szervezet az irgalmasság éve alkalmából kezdeményezte a nagyszabású eseményt, melyre mintegy 3600 rászoruló érkezett Franciaországból, Lengyelországból és Rómából. Abayisenga, aki 2012-es Franciaországba érkezése óta egy keresztény közösségnél élt, egy nantes-i csoporttal érkezett Rómába – véli a La Croix.

A katolikus lap úgy tudja, a ruandai menekült férfi nem kapott menedékjogot Franciaországban, ahonnan 2016-ban, 2017-ben, majd 2019-ben is kiutasították. A nantes-i tűzvész után őrizetben tartották, idén májusban óvadék ellenében engedték szabadon, azzal a feltétellel, hogy rendszeresen jelentkezik a hatóságoknál, és a Saint-Laurent-sur-Sèvre-i közösségnél lakik. A La Croix szerint június 20-án Olivier Maire atya a rendőrséggel tudatta, hogy Abayisenga el akarja hagyni a közösséget, ekkor szállították be egy pszichiátriai intézménybe, ahonnan július 29-én engedték vissza a szerzetesekhez.

Forrás: Catholic News Agency

Fotó: Vatican Media; Luçoni Egyházmegye

Magyar Kurír
(vn)