Az óbudai szalézi közösség két tagja, Timár Mihály és Baji János papi szolgálata 60. évfordulóját ünnepli. 1957. június 19-én tettek örökfogadalmat Budán, szentelésüket 1958. június 28-án ünnepelték Szegeden. Timár atya június 17-én mutatta be gyémántmiséjét az óbudai Segítő Szűz Mária-kápolnában.

Szentelésük után, 1958. július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén hat szentmisét mutattak be együtt hatan, újmisés szaléziak a Budapest-Fő utcai Szent Erzsébet-templomban: Szíjártó László, Tóth Pál, Kovács László, Ernszt Antal, Timár Mihály és Baji János.

Edelényi István, az akkori tartományfőnök a Batthyányi téri templomban volt káplán – az ő szobájában tettek négyen örökfogadalmat 1957. június 19-én: a már elhunyt Tarjányi Ferenc és Frank Pál, valamint Tímár Mihály és Baji János. A hivatalos tanúk Harangozó János atya és Kiss József testvér voltak. A tartományfőnök buzdító szavakat intézett hozzájuk, amit Frank Pál köszönt meg, és mindannyiuk nevében ígérte, hogy örökre hűek maradnak Don Boscóhoz – szerepel Kiss József testvér följegyzéseiben.

A gyémántmisés Timár Mihály és Baji János atya életútja híven tükrözi a szerzetes papok sorsát a szétszóratás évei alatt.

*

Timár Mihály 1931. október 4-én született Endrődön. Hatan voltak testvérek. Ahogy ő maga mondja: munkás, de boldog gyerekkora volt. A család saját földjén búzát, kukoricát termelt, állatokat tartott. 1943-ban Gyulára ment tanulni, és a Szalézi Intézetben volt kollégista, ahol lelkes szalézi atyákkal, szerzetesnövendékekkel találkozott. Mezőnyárádon végezte a noviciátust, majd 1950-ben, amikor államilag feloszlatták a szerzetesrendeket, a kecskeméti piaristákhoz került, itt érettségizett. 1953-tól 1958-ig Szegeden végezte el a teológiát.

Szerzetesi örökfogadalmát 1957. június 19-én tette le. 1958. június 18-án szentelték pappá Szegeden. 1958-60-ban Gyomán volt segédlelkész, majd két évre Gyulán szolgált, utána a debreceni Szent Anna-főplébánián volt egy évig káplán, majd Békésre került. Ezután önálló lelkész lett Vésztőn, miután Bucsára vitt az útja, ahol öt évet töltött. Innen Szeghalomra került, onnan 1977-ben Endrődre, ahol 1982 decemberéig szolgált. Innen Debrecenbe került. 1988-ban egy évre Berettyóújfalura, majd Orosházára helyezték, szintén egy évre. Ekkor már újraindultak a rendek, és mint szerzetes Baji János atyával dolgozhatott együtt.

1990-ben Budapestre, a Szemere-telepen levő szalézi templomba került, majd 1995-től 2002-ig Szombathelyen a szalézi fiúkollégium igazgatója volt. 2002-ben visszakerült Szemere-telepre; 2004-ben a megüresedett gyomai Jézus Szíve-plébániára került templomigazgatónak, szerzetesként, de tartományfőnöki engedéllyel kolostoron kívüli szerzetesi élet keretében végezte a lelkipásztorkodást. Itt súlyos beteg lett, de felépülése után még három évig szolgált, majd 2009 februárjában Balassagyarmatra helyezték, ahol a szalézi közösségben ismét Baji atyával együtt szolgált, végül 2014-ben, amikor Balassagyarmaton megszüntették a szerzetesi jelenlétet, az óbudai közösség tagja lett.

*

Baji János Békéscsabán született 1933. június 4-én. Egész életében pap akart lenni. Édesanyja már a születése előtt felajánlotta a Szűzanyának. Édesapja kőműves volt, majd miután az I. világháborúban megrokkant, nyugdíjasként trafikos lett. Baji János Nagyváradon, a „pici szemináriumban” kezdte tanulmányait, majd 1945-ben ő is Gyulára került, és a Szalézi Intézetben volt kollégista, ahonnan 1948-ban Tanakajdra ment a rendi noviciátusba, majd Mezőnyárádon elvégezte a nyolcosztályos gimnázium ötödik osztályát. 1950-ben, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket, először Szegedre ment a jezsuitákhoz, majd elöljárói utasítására jelentkezett Esztergomba a ferencesekhez, ahol leérettségizett. A teológiát Szegeden végezte.

Örökfogadalmát 1957. június 19-én tette le. 1958. június 18-án szentelték pappá, szintén Szegeden, Timár atyával együtt. Szentelés után egyházmegyei szolgálatba áll, kilenc évig volt segédlelkész négy helyen: két évig Debrecenben egy külvárosi plébánián, két évig Gyomán, négy évig Békéscsabán a belvárosi templomban, egy évig Debrecenben a főplébánián és onnan került önálló adminisztrátornak Hosszúpályiba és környékére. Először csak Hosszúpályiban és annak fíliájában, Monostorpályiban szolgált, de a következő években több lelkészséget is hozzá csatoltak, végül kilenc faluja volt. Ezt a szolgálatot 19 évig látta el. Kondoroson lett először plébános, ott volt két évig, Békésszentandráson három évig, végül Orosházára került egy évre, immár Timár atyával együtt. 1990 és 1992 között Újpesten, a Nap utcai plébánián kellett helytállnia, majd 1992-ben visszakerült Szombathelyre. Két évig volt Újpest-Megyeren, aztán 2009-ben őt is Balassagyarmatra helyezték, ahol három évig volt plébános, majd nyugdíjba vonult. 2014-ben került Óbudára. Mindeközben 2000-től 2016-ig a magyarországi VDB közösség asszisztense volt.

Baji János atya július 1-én 10.30-kor mutatja be gyémántmiséjét az óbudai Segítő Szűz Mária-kápolnában.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír