Jézus mindenkit hív, valamilyen küldetést is ad mindenkinek, és ad hozzá képességet is, hogy az ember az élet egy adott területén, valamilyen pályán kibontakoztassa magát, hivatásával szolgálni tudja az életet, embertársai javát. Van, akit papi-szerzetesi hivatásba hív, van, akit világi pályára. Fontos, hogy felfedezzük, mi az, amire alkalmasak lehetünk, amire tehetségünk van és amire képességeket kaptunk a Jóistentől – hangzott el a találkozó bevezető előadásában, melyet Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés közösség vezetője, perjele tartott a templomban.

A küldetés meghallásához, elfogadásához elengedhetetlen a bátorság és a bizalom. Bizalom abban, hogy aki bennünket hív, nem hagy magunkra az életünk során a hivatásunkban. S e bizalom jegyében bátran tervezhetünk jövőt, elindulhatunk a számunkra kedves, ígéretes jövőbe – mondta a perjel. Majd életszerű, az ifjúsághoz közelálló példákkal illusztrálta a bizalom kialakulásának folyamatát a kisgyermek és szülei kapcsolatával, a gondviselés jelenlétének tudatosodásával életünkben.

A bátorságról szólva, Korzenszky Richárd kiemelte: elengedhetetlen bizonyos önbizalom, valamint helyes önismeret és jövőkép. Jövőkép nélkül, célok, tervek nélkül nincs értelmes emberi élet. Az önismeret és az önbizalom kialakításában a perjel a másikkal, másokkal való kapcsolatok, a nyelvi és az érzelmi, néha csupán gesztusokban megnyilvánuló kommunikáció szerepét hangsúlyozta. Ez segít abban is, hogy önmagunkat formálni, alakítani tudjuk. Zelk Zoltán Hajolj fölém című versét idézte, amely a másokkal való kommunikáció visszajelző szerepére, jellemformáló erejére vetít fényt, s egyúttal szimbolikus módon a visszatekintő, a védelmező istenarc felismerését, felfedezését is segítheti embertársainkban.

Ha el tudjuk fogadni egymást, egymásra tudunk mosolyogni, ha egymást nem ellenségnek tekintjük, hanem útitársnak, akinek ugyanúgy jövője van, mint magunknak, akkor egészen más lesz az élet a világ körülöttünk és bennünk is – fogalmazott Korzenszky Richárd. Befejezésül a világos, tiszta hitismeretek fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a bizalomnak, a bátorságnak is alapja, hogy tudjuk, mit hiszünk, kinek hiszünk.

Az előadást szentmise követte, melyet az egyházi naptár szerint Szent Máté apostol ünnepén, Krisztus meghívó szeretetére emlékeztetve, mutatott be Márfi Gyula érsek, paptestvérei közösségében. Homíliát mondott Mihályi Jeromos, a tihanyi apátság nemrég felszentelt szerzetespapja.

„Jézus megszólította (Mátét): Kövess engem! Az fölkelt és követte őt.” (Mt. 9,9) – idézte a napi evangélium igéit. Szent Máté megvetett, lenézett, bűnös szakmát művelő ember, vámos volt; Jézus mégsem ment el mellette, hanem megszólította és elhívta őt tanítványai közé. Meglátta ugyanis benne a nyitottságot, a készséget a jóra, a szeretetre, a vele való barátságra. E meghívással Jézus egyúttal jelet is adott Máté környezetének, az őt ismerőknek, farizeusoknak és írástudóknak és minden nemzedéknek Isten irgalmasságáról, megbocsátó szeretetéről, mellyel barátságát ajándékozza a nyomába szegődőknek. Máté számára és mindannyiunk számára a hit baráti kapcsolatot jelent Jézussal, a Mesterrel és az Üdvözítővel. Nagyon fontosak életünkben a barátok, akik segítenek a bajban, és a jó útra irányítanak. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy emberi kapcsolatainkkal, imádságunkkal, napi munkánkkal közelebb kerüljünk Jézushoz, aki ma is magához hív minden embert.

A lelki nap délutánján Vajda Gábor ifjúsági irodavezető tartott kóstolóval egybekötött előadást a bibliai ételekről (köles, árpa, lencse, mandula, uborka, rózsaszirom, menta, kakukkfű, tejtermékek…). Majd bibliai ismeretekből akadályverseny következett, melyen a győztes a veszprémi Szent László plébánia ifjúsági csoportja lett.

Toldi Éva/Magyar Kurír