Kapisztrán Szent János

Kapisztrán Szent János olaszul Giovanni da Capestrano (Capestrano 1386. június 24. – Újlak 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, inkvizitor, a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje.

Kapisztrán Szent János élete

Nemcsak a Ferences Rend, hanem az európai kultúrtörténet, a XV. Század legnépszerűbb teológusa, legnagyobb szónoka, szellemi vezére és politikusa volt. 1386-ban született Capestranoban. Rendkívüli tehetséggel áldotta meg az Úr.Kora leghíresebb jogi karán, Perugiában szerzett római és egyházi jogból doktorátust.

Egészen fiatalon lett a Nápolyi Királyság Legfőbb Bíróságának elnö-ke,majd 26 évesen Perugia kormányzója. A Perugia és Malatesta városok közötti háborúban fogságba esett, a börtönben megtért és kiszabadulása után belépett a Ferences Rendbe. 1420-ban, 34 évesen szentelték pappá.

Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének szentelte. Assisi Szent Ferenc elkötelezett krisztuskövetéséhez akarta visszavezetni azt a közösséget, amely a XV. Században már egészen más társadalmi viszonyok között élt és működött, mint alapításának kezdetén. Hitt abban, hogy a Szent Ferenc életeszménye nincs bezárva egy adott társadalmi környezet keretei közé. Az, hogy megmaradt az ősi ferences életforma, neki köszönhető. A Konstanzi Zsinat (1414-18) megszüntette az 1378-tól tartó egyházszakadást, melynek következtében Európa erkölcsi szempontból romhalmazzá vált. Harminc éven át legalább két pápát tudtak maguk felett az emberek, senki nem tudta mit is kell hinnie, melyik pápának kell engedelmeskednie. E zűrzavarban a Kapisztrán Szent János által életre keltett vándorprédikátorság hozott megoldást.

Ő maga negyven éven keresztül naponta legalább egyszer, néha három órán át prédikált, nemegyszer több mint százezer embernek. (Milánóban 125 ezer ember hallgatta.)

Európa szerte városok és fejedelmek versengtek meghívásáért. Így újult meg az európai kereszténység. S amint közeledett felénk, a kereszténység védőbástyája felé a török, már itt is volt hazánk földjén. 1455. július 1-jén vette át a győri országgyűlésen Kallixus pápa bulláját, amely megbízta a török elleni keresztes hadjárat megszervezésével. S a budai vár templomában vette át a nunciustól a neki küldött keresztet.

Ezzel a kereszttel kezében hívta őseinket a török elleni szent háborúba. Nándorfehérvár alá érkezve számuk már 40 ezerre nőtt. A 70 éves Kapisztrán tevékenyen, hősiesen kivette részét a keresztesek mozgatásából, buzdításából, és fejvesztett menekülésre kényszeríttették a törököt. Magdolna napján már e szavakat harsoghatta a győztes harcosok felé: „Ez az a nap, melyet az Úr adott nekünk. Örvendjünk és vigadjunk rajta.”

A nagy győzelem után három hétre meghalt Hunyadi János. Halálos ágyánál még ott volt, de három hónappal később, október 23-án ő is meghalt Újlakon.

A pápa szavai szerint már életében Krisztus vértanúja volt. Szentté avatására 1690. október 16-án került sor. Capestranoban, a kolostor könyvtárában őrzik Kapisztrán Szent János egész Európát megjárt 64 bőrkötésű kódexét, bibliáját, valamint 146 pápai bullát. Ott vannak Európa nagyjainak hozzá írt levelei, köztük magyarokéi is és számtalan relikviája is.

 (F. F.)