De nem csak nevettetett: felhívta a figyelmet Nápoly és környéke problémáira, a gyerekeket fenyegető veszélyekre, a camorra pusztító hatására. Én, reméljük, megúszom címmel olvashattuk először magyarul a nápolyi kisikolások dolgozataiból összeállított kötetet. Ez az első könyve bestseller lett, számos nyelvre lefordították, kétmillió példányban fogyott el, színielődásokat ihletett, film készült belőle, szakdolgozatok tárgya lett.

Luigi Merola nápolyi pap jó barátja volt. A SIR kérdésre elmondta: különleges ember volt, „tudta, milyen orvosságok kellenek a város betegségeinek gyógyításához”. Merola a camorra elleni küzdelem egyik élharcosa, alapítványt hozott létre a veszélyeztett fiatalok támogatására. 2012-ben D’Ortával közösen írtak könyvet arról, hogyan gondolkodnak a gyerekek a camorráról, Nápoly problémáiról.

Merola atya mesterének tekintette D’Ortát: képes volt minden gyerekkel megtalálni a hangot, a szívükben olvasott. Nemcsak lelkes olvasóit, hanem az  alapítvány által gondozott gyermekeket is nagy veszteség érte halálával. Ő volt az, aki könyvein keresztük hírt adott a camorra gaztetteirő Az élet művészetére tanította  agyerekeket, a fiatalokat. Úgy gondolta, Nápoly bajainak orvoslásához nem nagy tervekre van szükség, hanem arra, hogy mindneki megtegye a maga dolgát a maga területén.
 
 D’Orta fia pap lett és szerzetes. Ő maga az utolsó hónapjaiban Jézusról írt könyvet: arról, hogyan látta ő  maga Jézust, a súlyos betegség idején is. Merola atya azt mondja róla, hogy bár papként sok embert látott már szenvedni, meghalni, soha nem találkozott még olyan emberrel, aki ennyire nyugodtan, derűsen viselte a fájdalmat.
 
Egy nehéz eset kapcsán felhívta a figyelmet az egyház hatalmas társadalmi felelősségére: egy nápolyi városnegyedben a lakók nem akarták, hogy gyermekeik az oda költöző roma gyerekekkel egy iskolába járjanak, ezért a camorrához fordultak, hogy űzze el őket. „Azokkal a családokkal szemben, akik a legkisebb mértékben sem bíznak az államban és inkább a camorrához fordulnak, az egyetlen lehetséges alternatíva az Egyház, egyedül az Egyház adhat reményt” – hangsúlyozta D’Orta.

Marcello D’Orta magyarul megjelent könyvei: Én, reméljük, megúszom. Nápolyi elemisták dolgozatai; Isten ingyér teremtett bennünket. Az arzanói gyerekek evangéliuma; Disznóból nem lesz grófkisasszony. Nápolyi gyerekek új fogalmazásai; Ha nem volna nagyapám, ki kéne találni; Rómeó alulról jegyezte el Júliát.

Magyar Kurír
(tzs)