Volt már olyan tapasztalatod, hogy behuppantál a padba a templomban, de a gondolataid még kavarogtak, és aztán mise végén jöttél rá, hogy végigülted a szertartást, de jóformán azt sem tudod, mi történt? Tudod, ahogy a repülőnek szüksége van felszállópályára – időre, hogy az égig emelkedjen – a te lelkednek sem megy ez egyik pillanatról a másikra. Íme három egyszerű tanács a teljesebb jelenlét eléréséhez.

1) Ha tudsz, érkezz időben

És ez NEM azt jelenti, hogy pontosan a kezdésre, hanem, hogy tíz-tizenöt perccel korábban. Akkor még épp lesz időd egy-két szót szólni az ismerősökhöz, barátokhoz, majd megtalálni a legideálisabb helyet, és még akár egy kicsit el is tudsz csendesedni. Ha sikerül így odaérni, akkor szánj rá néhány percet, hogy behúnyd a szemed, és megérkezz lélekben is. Mit jelent ez? Próbáld meg számba venni, hogy mi van benned, milyen lelki batyut hoztál magaddal: mi foglalkoztat, mi tölt el örömmel, vagy éppen mi bánt. Mindezeket tedd le Isten elé, add át neki a gondjaidat és az örömeidet. Próbáld meg lecsendesíteni a lelkedet, és odaadni Istennek a következő egy órát. Bármi foglalkoztat is, biztos, hogy tud ennyit várni. Ezután fogalmazz meg egy kérést, amiért a mostani misében különösen is imádkozol. Sokan nem tudják, de a pap azért tart rövid szünetet a “Könyörögjünk!” felszólítás után, hogy az ilyen egyéni imaszándékokat is oda lehessen tenni. Ha ezt megteszed, számodra is sokkal személyesebb lesz a szentmise.

2) Ha késve érkezel

Lehet, hogy a te hibád, lehet, hogy nem. Lehet, hogy “késős típus” vagy, és sose jön össze, de az is lehet, hogy most épp dugó volt, vagy elment a villamos az orrod előtt. Mindegy! Nem számít, a lényeg, hogy itt vagy! A legfontosabb, hogy ne bosszankodj másra, és ne vádold magadat sem, mert azzal még több értékes percet vesztesz! Még ha a te hibád is, még ha lehettél is volna ügyesebb, akkor sincs értelme egész misén ezen morgolódnod. Inkább keress egy helyet, egy rövid imában tedd le a késést, és fordulj teljes figyelemmel a liturgia felé! Próbáld meg a rendelkezésre álló időt egészen Istennek adni! Ne feledd: akkor is járulhatsz szentáldozáshoz, ha épp arra érkezel meg (feltéve ha nincs halálos bűnöd), bár ez természetesen nem cél, hanem lehetőség, ha úgy alakul.

3) Bűnbánat és megbocsátás

Nem véletlen, hogy a liturgia mindig bűnbánati szertartással kezdődik. Ha vendégségbe mész, ott sem ülsz koszos kézzel az asztalhoz. Ezért vedd komolyan a közös bűnvallást a mise elején! A bűn ugyanis megakadályozza, hogy Isten kegyelme elérje a szívedet. Amikor odalépsz az Úr színe elé, teljesen el kell utasítanod minden bűnödet. Ugyanígy fontos, hogy mindenkinek megbocsáss, mert a haragtartás, a megbocsátatlanság is elzár Isten jelenlététől. Jézus maga mondja: Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, 24hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat. (Mt 5,23-24) Lehet, hogy bonyolult a helyzet, lehet, hogy nem tudod itt és most rendezni, de egy rövid imát tudsz mondani az illetőért, és fel tudod indítani magadban a szándékot a megbocsátásra, és ez már elég.

Szóval hogyan érkezz meg a szentmisére? Nem elég ha csak a tested lépi át a templom küszöbét. Figyelj rá, hogy a lelked és a gondolataid is megérkezzenek!