„Új parancsot adok nektek, szeressétek egymást”
Jn 13,31-35

Úgy tűnik a világon a legegyszerűbb dolog szeretni. Sokan úgy gondolják, a szeretet működik magától is. Mások azt tartják furcsának, hogy minek kell a szeretetre parancsot adni? Talán akad olyan is, aki azt gondolja a szeretetet nem lehet megparancsolni? Mások végül úgy vélik a szeretetet nagyon érzelmi dolog, erre nem lehet egy vallást alapozni.

Miről beszél Jézus, semmi másról mint arról, amit tett.

Az Ószövetségben és az Újszövetségben központi fogalmat emleget, mert sok más kapcsolódó fogalommal mint a hűség, kegyelem, irgalom, megbocsátás a két szövetség szövegeinek központi problémájához tartozik. Istenek Izrael iránti szeretete illetve a nép Isten iránti szeretetének változásainak történetei alkotják az Ószövetségi Szentírást. Sőt Isten és ember kapcsolatát az ószövetség a menyasszony és a vőlegény egymás iránti vonzalmával írja le. Persze amikor az a kapcsolat emberi személyek közötti kapcsolatot jellemez, akkor nem mindig kap bibliai értelmet.

Az újszövetség görög nyelvében az Istennel kapcsolatban nem fordul elő a görög „erósz” szó, mert az testi vonzalmat jelent csupán. A klasszikus görögben pedig azt a spontán érzést, testi lelki vonzalmat, amelyet az egymásnak szimpatikus emberek kiváltanak egymásban. Nem azért nem használja az újszövetség ezt a szót, mert ez bűn, hanem azért, mert az Isten szeretete ennél több.

Nem használ egy másik szót sem az újszövetség az Istennel kapcsolatban ez pedig a „filia” az emberbaráti szeretet kifejezése, mely eredetileg a családtagok, elsősorban a szülőknek gyermekeik iránti vonzalmát, és annak viszonzását képező szeretetet jelentette. Ez sem bűn és ez sem elítélendő, de az Isten szeretete ennél is több.

Isten és ember közötti szeretetet kapcsolatra a leggyakrabban használt ige a görög „agape”, amely Istennek emberek iránti szeretetére vonatkozik, amelynek jellemzője hogy Jézus szeretetből meghalt értünk, akkor amikor még bűnösök voltunk, pedig az igaz emberért is alig hal meg valaki. Az újszövetségi szentírás azt hirdeti, hogy az Isten a világ iránti szeretetéből küldte Fiát a világba. Ez a kezdeményező szeretet, amely már akkor megvan, amikor az ember még bűnben van, és ennek a szeretetnek a jellemzője az önfeláldozás.

Ez a szeretet lesz a keresztény ember életformája. Jézus tanítványait erről a szeretetről lehet megismerni. A Szent Lélek hatásának elsőrendű gyümölcse ez a szeretet. S hogy a szeretet kegyelmi ajándéka hogyan is néz ki, azt mindenki olvashatja az 1Kor 13. fejezetében, amelyből csak egy kicsit idézek: „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragja nem gerjed, a sértést föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent eltűr, mindent elhisz, mindent elvisel.”

János apostol Isten legjellemzőbb tulajdonságának nevezi ezt a szeretetet. Ezt lehet Istentől tanulni.

Ezek után megkérdezhetjük, milyen szeretetet is tanultunk és milyet tanítunk? Vajon csak az „éroszt”, vagy a „filiát” ismerjük? Nem de az gyötör bennünket, hogy a szeretetünk telve van féltékenységgel, kapzsisággal gőggel, tapintatlansággal, önzéssel, haraggal, sértődéssel, alkalmasint gonoszsággal és igazságtalansággal? Végül is rá kell jönnünk nem is olyan könnyű szeretni. Sőt nem is olyan lényegtelen milyen szeretetet tanultunk és milyet tanítunk. A szeretet kultúrája nem pusztán érzelmi kultúra. A szeretet kultúrája a bűn és a gyűlölet, az indulatok és az előítéletek kultúráját válthatná fel, ha többet olvasnánk a Korintusi levél himnuszát és töprengenénk el Isten szeretetéről. Ha pedig saját szeretetünket is képesek leszünk felülvizsgálni az már kész főnyeremény lesz.

 

 

 

 

 

 

A búzaszentelő ének

Aki gondolsz a madárra,
Köntöst adsz a kis virágra,
Kegyes szemed legyen rajtunk,
Tebenned van bizodalmunk.
Téli fagyban, hóban, jégben,
Te vagy minden reménységem.
Jön a tavasz, az új élet,
Abban minden újra éled.

Te, ki hinted Igéd magvát,
Kemény szívünk alakítsd át,
Vesd el benne szent Igédet,
Abból fakad örök élet.
Itt a tavasz, fák rügyeznek,
Áldd meg a mi vetésünket.
Búzánk, árpánk aratásra,
Hadd szökjön fel dúsan szárba.

Kik bajukkal
Hozzád futnak,
Segítségért folyamodnak,
Nem szenvednek ők szükséget,
Mindig érzik segítséged.
Ha velünk az Úr áldása,
Nincs gondunk az aratásra,
Százszoros lesz a termésünk,
Áldj meg urunk, erre kérünk.

Úr Jézus, ki azt hirdetted:
Ki veled tart, el nem veszhet.
Erősítsd meg gyenge lelkünk,
Örök tűzre ne kerüljünk.
Ősi vihar hogyha kerget,
Nyugtot szívünk nálad lelhet,
Édes Jézus, kérünk szépen:
Áldd meg munkánk egész évben.

 

A búzaszentelés Istenről beszél. Arról, hogy nem csak a Biblia lapjain, nemcsak a történelem eseményeiben, nemcsak életünk jó és rossz részleteiben van ott az Isten, hanem a természet minden alkotása róla beszél. Minden növény és állat a maga csodás létével Istenről beszél. Hozzá vezet, ha hittel és hálaadással közeledek hozzá, mint Istentől nekem küldött ajándékhoz. A földművelő ember józan hitét éppen a természetben elrejtett isteni józanság adja meg. Adjunk ma hálát azért, hogy földdel bánó emberek voltak az őseink, akiket a természet tanított meg Isten jelenlétére, és átadták nekünk ezt a hitet.

Milyen egyszerű a természet bibliája: A nappal kelni és feküdni, felismerni, hogy más, aki vet és más, aki arat, de a növekedést az Isten adja. A sok fáradozás mellett is fontos, hogy megköszönjünk minden falatot az ajándékozó Istennek. Itt köszön vissza az étkezés előtti és utáni ima létfontosságú volta. Ennek elmaradása az alapja a hálátlan lelkületünknek.
A gazda nagyon jól tudja, hogy mit, mikor kell a földbe vetni, hogy jó termés legyen. Jézus egyháza ma arra tanít minket, hogy aki lélek szerint vet, lelkében arat majd üdvösséget. Vessük el tehát a földi kenyérnek való mellett az égi táplálék magvait is. A jó gondolatot, szót és cselekedetet, és hogy üdvösséget teremjenek számunkra. Vessük el a hálaadás szavait minden nap Isten szántóföldjébe.

A megszentelt búzát vigyük haza. Emlékeztessen arra, hogy a növekedést az Isten adja, és munkánk minden eredményét, a föld minden termését hálaadással vegyük magunkhoz. Emlékeztessen arra is, hogy a lelki élet magvait is vessük el, annak növekedését is vigyázzuk, mert a szeretet tettei azok, amelyek üdvözítenek és ezek hiánya az, amely kárhoztat majd életünk végén. Az utolsó ítéletkor kérdezik a jók és rosszak Istentől: Mikor láttunk éhesen és szomjasan, ruhátlanul vagy vándorként, hogy segítségedre lehettünk volna? Isten válasza: Amit a legkisebbek közül egynek tettétek, nekem tettétek. Sokféle bankbetét van. A legmagasabb kamatot Isten adja a szeretet tetteire. Ez a befektetés nem devalválódik. Istennél nincs bankcsőd. A mennyország nem csupán túlvilági ígéret. Isten országa köztünk van. Ahol ketten, vagy hárman összejövünk az Ó nevében, ott van közöttünk. És ahol Isten ott szükség nincsen.