csütörtök

Pál bizonyságot tett arról, hogy Jézus a Krisztus

ApCsel 18,1-8

Ezek után eltávozott Athénból, és elment Korintusba. Itt találkozott egy Akvila nevű, Pontuszból származó zsidóval, aki nemrégen jött Itáliából -- mivel Klaudiusz elrendelte, hogy az összes zsidó távozzon Rómából --, meg a feleségével, Priszcillával, és elment hozzájuk. Mivel ugyanaz volt a mesterségük -- sátorkészítők voltak --, náluk maradt és dolgozott. Minden szombaton vitatkozott a zsinagógában, hirdette az Úr Jézus nevét, és igyekezett meggyőzni a zsidókat és a görögöket. Amikor pedig Szilás és Timóteus megjöttek Makedóniából, Pál még többet fáradozott az igehirdetésben, és bizonyította a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus. Mivel azok káromlások között ellentmondtak neki, lerázta ruháit, és azt mondta nekik: ,,A fejeteken a véretek! Én tiszta vagyok, és mostantól fogva a pogányokhoz megyek.’’ Elköltözött tehát onnan, és betért egy bizonyos Tíciusz Jusztusz nevű istenfélő férfinak a házába. Az illető háza a zsinagóga mellé épült. Kriszpusz pedig, a zsinagóga elöljárója hitt az Úrban egész házával együtt, sőt, a korintusiak közül sokan, akik hallgatták, hittek és megkeresztelkedtek 

Földi életünk előkészület az istengyermeki élet teljességére, az örök életre. Az előkészület fáradságot, gyötrődést, sokszor szomorúságot is jelent. Jézus feltámadásával megmutatta az utat, szavaival pedig előkészített bennünket.

péntek

Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok

ApCsel 18,9-18

Az Úr pedig azt mondta éjjel látomásban Pálnak: ,,Ne félj, csak beszélj és ne hallgass, mert én veled vagyok. Senki sem fog hozzád nyúlni, hogy ártson neked, mert sok népem van nekem ebben a városban.’’ Ott maradt tehát egy évig és hat hónapig, s közben tanította nekik az Isten igéjét. Egyszer azonban, amikor Gallió volt Akhája prokonzula, a zsidók egy akarattal rátámadtak Pálra. Odavitték az ítélőszékhez, és azt mondták: ,,Ez törvényellenes istentiszteletre beszéli rá az embereket!’’ Mielőtt azonban Pál szóra nyitotta volna száját, Gallió így szólt a zsidókhoz: ,,Zsidó férfiak! Türelemmel lennék hozzátok annak rendje s módja szerint, ha csakugyan valami törvénytelenségről vagy nagyon gonosz bűntettről volna szó. De ha tanításról, nevekről és a ti törvényetekről folyik a vita, intézzétek el magatok. Ezekben én nem akarok bíró lenni.’’ S elűzte őket az ítélőszéktől. Erre mindnyájan megragadták Szosztenészt, a zsinagóga elöljáróját, és megverték az ítélőszék előtt, de Gallió ezzel sem törődött semmit. Pál pedig még jó ideig ott maradt, aztán búcsút vett a testvérektől. Miután Kenkreában megnyíratta a fejét -- fogadalma volt ugyanis --, elhajózott Szíriába, és vele ment Priszcilla és Akvila is.