Szent Lamber püspök, vértanú

(a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje)

Szt. Lambert vértanúhalála

Szt. Lambert ereklyetartója 1514-ból. Ma a freiburgi augusztinus apátság múzeumában őrzik.

Szent Lambert vagy Landebertus (kb. 636 - kb. 700) előbb Tongeren, majd 675-től haláláig Maastricht püspöke volt. Halálának éve nem ismert, de szeptember 17-én, Liège városa közelében fekvő házában szenvedett vértanúságot.

Szt. Lambert és Szt. Hubert

Hubert vagy Hubertus (a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje) fiatalkorában Neustrasia királya, III. Theuderich párizsi udvarában nevelkedett. A majordomus, Ebroin azonban a legtöbb nemest elüldözte, és az ifjú Hubert is az Austrasiai királyság metzi udvarába menekült. A metzi majordomus, Pippin, szívélyesen fogadta Hubertet, és udvarmesterré nevezte ki. Hubert 682-ben vette feleségól Floribanne-t, a leuveni herceg lányát, aki azonban fiuk születése után meghalt. Hubert ekkor visszavonult az udvari élettől és korábbi nagy szenvedélyétől, a vadászattől.

A rákövetkező év nagypéntekén Hubert mégis vadászni indult, és a legenda szerint^[16] egy gyönyörű szarvast pillantott meg, agancsai között fénylő kereszttel. A szarvas tanácsára felkereste Maastricht püspökét, Lambertet és annak irányításával papnak tanult, rövidesen felszentelték és rövidesen Lambert egyik legfőbb segítője lett.

A legenda szerint 708-ban Hubert zarándoklatra indult Lambert tanácsára és éppen Rómában tartózkodott, amikor Lambertet meggyilkolták. A szent legendája szerint a pápa látomásban értesült a gyilkosságról és ugyanez a látomás sugallta, hogy Hubertet nevezze ki a megüresedett püspöki székbe. Hubert maga is kereste a mártíromságot, de számos kísérlete sikertelen volt. 720-ban egy látomás alapján Szt. Lambert tartományait Liège városába vitette, ahol megalapította a liègei püspökséget.

Ünnepnapja

Szt. Lambert napját szempteber 17-án ünnepli a katolikus egyház, elsősorban a Németalföldön jelentős ünnepnap. Először a 8. századtól ünnepelték a frank birodalom területén, Vesztfáliában és Hollandiában ma is megtartják. A 12. századtól Freiburg im Breisgauban őrizték fejereklyéjét, amit 1794-ben a mauzóleummal együtt elpusztítottak a francia köztársaság csapatai.

Münster városában a Lambertusfest két hétig tartó népünnepély, melynek csúcspontja szemptember 17-én van. A gyerekek faágakból "Lambertus" piramist építenek, amit lámpákkal diszítenek és a szent életét megörökítő dalokat énekelnek (Lambertussingen).

Magyarországon kevéssé ismert szent. I. Béla király fia a Lampert nevet viselte. A Szelepcsényi-kódex számon tartja, de Szent Lambert kultusza csak az Árpád-házi uralkodók korára jellemző. Utána már csak a somlóvásárhelyi monostor, továbbá a Lampérth, Lompérth családnév emlékeztet rá. Beregszásznak Lampértháza volt a középkori neve, Oláhpatak település régi neve pedig Lamperfalva (németesen Lampertsdorf). Ez utóbbi települést Ila Bálint szerint dobsinai német bányászok alapították. Az 1770-ben épült rábagyarmati templom védőszentje (patrónusa) 1950-ig.^[17]