Hubertusz
Egy valószínűleg Szent Hubertuszt ábrázoló illusztráció egy 13. századi angol kéziratban. (Lehetséges, hogy valójában Szent Eustachiust ábrázolja) (Biblioteca Marciana)
Születése	kb. 656-658, Toulouse
Halála	727. május 30., Tervuren
Egyháza	római katolikus egyház, ortodox kereszténység
Ünnepnapja	november 3.
Minek/kiknek a védőszentje?	vadászok, erdészek, lövészcéhek, matematikusok, látszerészek, fémmunkáso

Szent Hubertusz vagy Hubert a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje, aki kb. 705. és 727. között Liège (Lüttich) városának püspöke volt (a város védőszentje).

A Magyar katolikus lexikon szerint Lüttichi Szent Hubert (†Tervueren, Németalföld, 727. máj. 30.) püspök Szent Lambert tanítványa volt. Hubert 703-ban vagy 705-ben lett Szent Lambert utóda a maastrichti püspökségben. Egyházmegyéje területén az utolsó pogányokat is megtérítette. 717. vagy 718. XII. 24-én Szent Lambert ereklyéit Maastrichtből Liége-be vitette át.

Élete utolsó hónapjaiban egy horgászaton megsebesült, betegen még elindult egy templomszentelésre, de útközben meghalt. Testét a liége-i Szent Péter-templomban temették el. 743-ban fölnyitott sírjában épen találták testét, majd 825-ben ereklyéit átvitték az andoge-i (Ardennek) apátságba, melyet hamarosan róla neveztek el. A 12. században készült arany ereklyetartóját 1568. X. 15-én egy lázadás alkalmával elpusztították.

Tisztelete Északnyugat-Európában terjedt el. A 15. századtól keletkezett legendája szerint előkelő család elkényeztetett fia volt. Nagyon szeretett vadászni. Egy nagypénteki vadászatán az Ardennek erdejében megjelent előtte egy szarvas, agancsai közt a feszülettel, és egy égi hang megtérésre szólította föl. Két év múlva meghalt a felesége, Hubert remete lett, majd Rómában a pápa szentelte püspökké; angyalok vitték neki a szentelési öltözékből hiányzó stólát.

Hubertusz a vadászok, lövészcéhek, erdészek, kohászok, csengettyűkészítők, mészárosok, szűcsök és tímárok védőszentje, a kutyákat veszettség ellen védő szent. Kutyaharapás, kígyómarás ellen kérik oltalmát. Az agancsai között feszülettel megjelenő szarvas Szent Euszták legendájában is megtaláljuk. A 15-18. században Eusztákhoz hasonlóan - és tőle nem mindig megkülönböztethetően - vadászként vadászkürttel, vadászkéssel, karddal és kutyával, agancsa között feszületet hordozó szarvas előtt térdelve (A. Dürer rézmetszet, id. Jan Brueghel, Berlin-Dahlem, 1600 k.) vagy püspökként pásztorbottal ábrázolták. Hubert püspök tisztelete főleg Lotharingiában, a Rajnavidéken és Belgiumban virágzott, de hazánkban is több történelmi szakaszban felbukkant.

Összességében, annyi kétségtelen, hogy Hubertusz Lüttich első püspöke volt. Szentelését – ismét a legenda szerint – maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

Források

• Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000. Online hozzáférés