Habsburg-Lotharingiai Eduard úgy vélte, a Szentszéknél akkreditált nagykövet feladata azért rendkívüli, mivel diplomataként hívőkkel kell kapcsolatokat építeni. „Amikor nagykövetként vatikáni miniszterrel vagy államtitkárral találkozom, tudatában vagyok, hogy papokkal egyeztetek, akik minden reggel misét mutatnak be” – fogalmazott Habsburg-Lotharingiai Eduard.

A szentszéki diplomaták sem találkoznak gyakran a pápával, „de akárhányszor lehetőség adódik szót váltani, Ferenc pápa magyarul válaszol nekem: »Isten áldja!«, »Isten éltesse!«, »Isten hozta!« – ezt szokta mondani” – mondta el a szentszéki nagykövet.

Magyarország és a pápai állam közötti kapcsolatok több mint ezerévesek: Szent István király Szent Asztrik apátot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért. Asztrik volt tehát a magyarok első „szentszéki nagykövete” – folytatta Érszegi Márk Aurél nagykövetségi tanácsos.

Hangsúlyozta, hogy az idei évre esik a modern értelemben vett diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója is, mivel az első stabil budapesti nunciatúra 1920 nyarán kezdte munkáját, és a független magyar szentszéki nagykövetség is akkor nyílt meg Rómában. Hetvenöt éve van annak, hogy a diplomáciai kapcsolat megszakadt 1945 április elején, amikor a Szentszéket képviselő Angelo Rota nunciusnak el kellett hagynia Budapestet.

Formális értelemben azonban a diplomáciai párbeszéd soha nem szűnt meg. Magyarország és a Szentszék is így fogta fel, és ennek bizonyítéka a pápai évkönyv, amely sohasem törölte a Szentszéknél akkreditált nagykövetségek közül a magyart, és soha nem hagyta ki a budapesti nunciatúrát sem, csupán annyit tüntetett fel, hogy egyik sincsen betöltve – tette hozzá Érszegi Márk Aurél. Emlékeztetett, hogy az 1964-ben kötött államközi ideiglenes megállapodás is rendszeres párbeszédhez vezetett.

A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Németh Miklós kormányfő és Agostino Casaroli bíboros, szentszéki államtitkár között 1990. február 9-én, az Országházban aláírt egyezmény nyugtázta. Ezt követően Magyarország szentszéki képviselete a római Fraknói-villában kezdte meg működését. Az utóbbi harminc évben Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor váltotta egymást a nagykövetség élén.

Az 1990 óta eltelt időszak jelentős eseményei között a nagykövetségi tanácsos kiemelte II. János Pál 1991-es és 1996-os magyarországi látogatását, a 2000-es szentévet, amely egybeesett a magyar államalapítás és a keresztény hitre térés ezeréves jubileumával, illetve azt is, amikor Magyarország hangversenyt adott a Vatikánban. 2001-ben a Vatikáni Múzeum vendégül látta a magyar kereszténység ezer évének szentelt kiállítást. 2011-ben az EU soros elnökeként Magyarország ünnepi hangversenyt ajánlott fel XVI. Benedek pápának a Vatikánban.

Az államközi kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulója alkalmából Áder János államfő a Vatikánba látogat – adta hírül Habsburg-Lotharingiai Eduard közösségi oldalán. Áder Jánost legutóbb 2013 szeptemberében fogadta Ferenc pápa.

Forrás: MTI

Magyar Kurír