Mikor augusztus 25-én vasárnap meghallotta a pápa hangját a telefonban, Alejandra Pereyra úgy érezte,

„Isten keze érintette meg”

A negyvenes éveiben járó argentin nő, akit egy rendőr megerőszakolt, pár nappal korábban levelet írt a pápának, és a segítségét kérte.

„Nem vagy egyedül”

– biztatta a pápa a félórás telefonbeszélgetés közben, melynek során

„nagy figyelemmel hallgatta meg”

az asszony történetét.

Néhány nappal korábban egy 19 éves olasz fiú kapott telefonhívást a Szentatyától, aki korábban szintén levelet írt neki, és legnagyobb meglepetésére a pápa arra biztatta, hogy tegeződjön vele.

Megválasztása óta Ferenc pápa számos telefonhívást kezdeményezett. Felhívta több barátját és ismerősét, a cipészét, az újságosát, Jorge Milla argentin írót, de ismeretlen embereket is, többek között egy meggyilkolt vállalkozó és egy szintén meggyilkolt benzinkutas családját.

Ez az egyszerű és közvetlen kommunikáció, melynek részleteit a helyi média is örömmel közli, szakít a vatikáni protokoll eddigi szabályaival.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy Ferenc pápa „szakítani kíván elődei hagyományaival” – elemzi a helyzetet Antonio Spadaro, a La Civiltà cattolica című jezsuita folyóirat vezetője. –

„Bergoglio egyszerűen mindig is ilyen volt. Már Buenos Aires érsekeként is szeretett telefonálni, és gyakran hívta fel híveit. Pápaként sem akar lemondani arról, hogy meghallgassa a körülötte élő emberek problémáit.”

Az argentin érsek bevezette a „meghallgatás óráját”, ami azt jelentette, hogy minden reggel 7 és 9 óra között fogadta a hozzá tartozó papok telefonhívásait.

Elérhető pápánk van tehát, aki elérhető egyházat szeretne, olyat, amitől minden klerikalizmus távol áll.

„Olyanoknak kell lennünk, mint bárki más”

– nyilatkozta a pápa az újságíróknak a riói ifjúsági világtalálkozó után Rómába tartó repülőgépen. A papokat pedig arra kérte a húsvéti olajszenteléskor, hogy legyenek pásztorok a nyáj között, olyan közel hozzájuk, hogy „érezzék bárányaik illatát”.

És ez nem kommunikációs stratégia a részéről: Ferenc pápának lételeme az emberekkel való kapcsolattartás. Olyannyira, hogy azt mondta, azért nem foglalja el a pápai lakosztályt, mert képtelen lenne megszokni, hogy egyedül lakjon egy ekkora palotában.

„Számtalanszor sétálnék szívesen Róma utcáin, de elfogadtam, hogy ez nem lehetséges”

– nyilatkozta az újságíróknak a Rióból hazafelé tartó repülőn.

„Minden pápának megvan a maga története: II. János Pál szláv misztikus volt, XVI. Benedek európai entellektüel, Ferenc pápa pedig ízig-vérig latin-amerikai lelkipásztor”

– foglalta össze Vittorio Messori újságíró.

La Croix/Magyar Kurír