Ferenc pápa beszédének és a gyermekek békeüzenetének teljes fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangélium (vö. Mt 4,12–23) Jézus nyilvános küldetésének kezdetét mutatja be. Ez Galileában történt, Jeruzsálemhez képest egy peremvidéken, amelyet gyanúval néztek a pogányokkal való keveredése miatt. Semmi jót és újat nem vártak abból a térségből; ennek ellenére Jézus, aki a galileai Názáretben nőtt fel, épp ott kezd tanítani.

Meghirdeti központi üzenetét, melyet ebben a felhívásban foglal össze: „Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa!” (Mt 4,17). Ez a bejelentés olyan, mint egy erős fénysugár, amely behatol a sötétségbe, átvágja a ködöt, és Izajás próféciáját idézi meg, melyet karácsony éjjel olvasunk: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad” (Iz 9,1). Jézusnak, a világ világosságának eljövetelével az Atyaisten megmutatta közelségét és barátságát az emberiségnek. Ezeket ingyenesen, érdemeinken túl kapjuk. Isten közelsége és Isten barátsága nem a mi érdemünk: Isten ingyenes ajándéka, amelyet meg kell őriznünk!

A felszólítást a megtérésre, mellyel Jézus minden jó szándékú emberhez fordul, teljesen csak Isten Fia kinyilvánulása eseményének fényében értjük meg, melyről az elmúlt vasárnapokon elmélkedtünk. Sokszor lehetetlen megváltoztatnunk az életünket, elhagynunk az önzésnek, a rossznak az útját, elhagynunk a bűn útját, mert a megtérés melletti elkötelezettségünkben csak önmagunkra és saját erőnkre összpontosítunk, nem pedig Krisztusra és az ő Lelkére. De az Úrhoz való ragaszkodásunk nem korlátozódhat személyes erőfeszítésünkre, nem! Ha ezt hinnénk, a gőg bűnébe is esnénk. Az Úrhoz való ragaszkodásunk nem korlátozódhat személyes erőfeszítésünkre, hanem inkább abban kell kifejeződnie, hogy bizakodóan megnyitjuk szívünket és elménket, hogy befogadjuk Jézus örömhírét. Erről van szó: Jézus szava, Jézus örömhíre, az evangélium az, ami megváltoztatja a világot és a szíveket! Így tehát Krisztus szavában kell bíznunk, meg kell nyílnunk az Atya irgalmassága előtt, és engednünk kell, hogy a Szentlélek kegyelme átalakítson bennünket!

Itt kezdődik a megtérés igazi útja. Ahogy az első tanítványokkal is történt: a találkozás az isteni Mesterrel, az ő tekintetével, az ő szavával arra ösztönözte őket, hogy kövessék őt, megváltoztassák életüket azáltal, hogy konkrétan Isten országának szolgálatába állnak. A Jézussal való meglepő és döntő találkozás indította el a tanítványok útját, ez alakította át őket Isten nép iránt tanúsított szeretetének hirdetőivé és tanúivá.

Kívánom, hogy Isten szavának ezen első hírnökeit és hírvivőit követve mindannyian képesek legyünk a Megváltó nyomdokain járni, hogy reményt nyújthassunk azoknak, akik szomjaznak rá!

Szűz Mária, akihez ezzel az Angelus imával fordulunk, támogassa és anyai közbenjárásával erősítse meg ezeket az elhatározásokat!

A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:

Kedves testvérek!

Ma első alkalommal tartjuk Isten szavának vasárnapját, amelyet azért vezettünk be, hogy egyre jobban ünnepeljük és befogadjuk azt az ajándékot, amelyet Isten adott és mindennap ad szavával népének. Köszönetet mondok azoknak az egyházmegyéknek, közösségeknek, amelyek kezdeményezésekkel éltek annak tudatosítása érdekében, hogy a Szentírás központi szerepet tölt be az Egyház életében.

Holnap lesz az auschwitz-birkenau-i haláltábor felszabadításának 75. évfordulója. Ezzel a borzalmas tragédiával, ezzel a szörnyű kegyetlenséggel szemben nem maradhatunk közömbösek, kötelező emlékeznünk! Holnap mindannyian csöndesedjünk el egy percre, imádkozzunk, és mondjuk ki szívünkben: soha többé, soha többé!

Ma tartjuk a leprás betegek világnapját. Közel vagyunk minden emberhez, akit ez a betegség sújt, és mindazokhoz, akik különféle módokon gondozzák őket.

Szeretnék közel állni azokhoz az emberekhez és imádkozni azokért az emberekért, akik a Kínában terjedő vírus miatt betegedtek meg. Az Úr fogadja be békéjébe az elhunytakat, vigasztalja meg a családokat, és támogassa a kínai közösség nagy elkötelezettségét a járvány leküzdésére!

Köszöntelek mindnyájatokat, akik Olaszországból és más országokból jöttetek. Külön is üdvözlöm a valenciai, salamancai, burgosi, santanderi és valladolidi zarándokokat; a murciai, cuencai, badajozi és panamavárosi diákokat és pedagógusokat.

Üdvözlöm a tursi hívőket és a laziói UNITALSI-csoportot, amely a fogyatékkal élők részvételét segíti az általános kihallgatásokon és az Angelusokon, és amely ma kiosztja a kismisekönyvet, mely Isten szavát tartalmazza minden napra.

Most ide érkeztek hozzám a társaim [a római Katolikus Akcióhoz tartozó két gyermek lép oda a pápa mellé az ablakban].

Szeretettel köszönöm a Katolikus Akcióhoz tartozó fiúkat és lányokat, a római egyházmegye katolikus plébániáiról és iskoláiból! Idén is sokan eljöttetek a „Békekaraván” végén Selvadagi segédpüspök, szüleitek, oktatóitok és a segédkező papok kíséretében. Köszönöm nektek ezt a kezdeményezést! Most hallgassuk meg együtt azt az üzenetet, amelyet barátaitok, itt mellettem, felolvasnak nekünk!

[Két gyermek felolvassa az üzenetet, utána pedig léggömböket engednek el.]

Az Olasz Katolikus Akcióhoz tartozó gyermekek üzenete:

Kedves Ferenc pápa!

Mi, a Katolikus Akció Gyermekrészlegéhez tartozó fiatalok, itt vagyunk veled, szüleinkkel, oktatóinkkal és barátainkkal, hogy elkiáltsuk békevágyunkat városunknak és az egész világnak!

Azért jöttünk, hogy felkeressünk téged Isten szavának ezen első vasárnapján, amelyet azért akartál, hogy mindannyian „arra a nagy értékre” összpontosítsunk, „amelyet Isten szava mindennapi életünkben jelent”.

Ettől az évtől kezdve számunkra ez mindig olyan találkozás lesz, amelyet örömmel várunk!
Ebben a társulási évben, a Katolikus Akcióval, a bíboros vikáriussal és Róma egész városával együtt azt próbáljuk megérteni, hogy elkötelezettségünkkel és napi kis tetteinkkel hogyan tehetjük jobbá városunkat. A jelmondat, mely kísér minket, ugyanis ez: „Ez az igaz város.” Róma állítólag zajos és zavaros város. Rendben! Mi ma abból a pozitív zajból és zavarból akartunk egy kicsit idehozni, hogy hallassuk hangunkat és átadhassuk békeüzenetünket!

Az evangélium azon részében, amelyről elmélkedünk, Jézus azt mondja nekünk, hogy valahányszor segítünk egy rászorulónak, azt neki tesszük. Ez az oka annak – idén is –, hogy elhatároztuk, hogy kis lemondásokat végzünk, valamint támogatjuk két pakisztáni falu gyermekeit és családjait a „Missione Bhattionlus” egyesülettel, és Kenyában az „AFRICA CHIAMA onlus” egyesülettel, segítve őket elsődleges igényeik kielégítésében.

Kedves pápa, köszönjük, hogy idén is fogadtál minket! Ez nagyon fontos időszak számunkra:

– Ebben az évben új vezetőket választunk a plébániákon, az egyházmegyei és az országos Katolikus Akcióban. Rád bízzuk mindazokat, akik azt a feladatot kapták és kapják, hogy irányítsák és kísérjék egyesületeinket!

– Ebben az évben zárjuk le az Egyházmegyei Katolikus Akció 150. évfordulójának és a Katolikus Akció Gyermekrészlege 50. évfordulójának ünnepségeit. Szeretnénk ma gondolatban veled együtt elfújni ezeket a gyertyákat! Ma minden jelen lévő csoport hozott egyet, kifejezve a Katolikus Akció Gyermekrészlegének egy-egy vágyát: reméljük, hogy a hitben egyre „nagyobbak” leszünk, és egyre közelebb leszünk testvéreinkhez, a legutolsókhoz és a szegényekhez!

Kedves pápa, immár 41 éve, hogy megrendezzük a békekaravánt: megköszönjük neked, hogy ide jöhetünk a Szent Péter térre és elmehetünk Róma utcáira, hogy a békéért kiáltsunk; köszönjük, hogy minden alkalommal otthon érezhetjük magunkat nálad!

Köszönjük, Ferenc pápa, azt, ami vagy, és amit képviselsz számunkra! Ne felejtsd el, hogy a Katolikus Akció Gyermekrészlege mindig imádkozik érted, és ma azt kérjük tőled, hogy mondd együtt velünk: „Róma békéért kiált!”

A római Katolikus Akció Gyermekrészlege, amely nagyon szeret téged

* * *

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek. És kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír