Jézus azt kéri, hogy tegyük szabaddá a szívünket a pénztől, a hiábavalóságoktól és a hatalomtól. Az igazi gazdagság, mint az Úr imádása és a felebarát szeretete, fénylővé teszi a szívet – hangsúlyozta a pápa a június 20-i szentmisén.

Ne gyűjtsetek magatoknak kincset itt a földön – a pénteki evangélium e jézusi felhívásához fűzte szentbeszédét Ferenc pápa. „Bölcs tanács, mert evilág kincsei bizonytalanok, megromlanak, és rablók viszik el. Akkor milyen gazdagságra gondolt Jézus?”

„Az első kincs az arany, a pénz és a gazdagság. De ugye nem vagy biztos abban, hogy nem lopják el tőled? Nem, de ott vannak a beruházásaim. De ha összeomlik a tőzsde, neked nem marad semmid. A gazdagság veszélyes kincs, veszélyes!” – nyomatékosította a Szentatya. „Ám ha a gazdagság jó dolgokat szolgál, ha előre viszi a családot, akkor rendjén van. Ellenben ha csak felhalmozod, akkor elrabolja a lelkedet. Jézus az evangéliumban felhívja a figyelmet a gazdagság veszélyeire”.

„A másik kincs az üresség, a hiábavalóság, a hírnév, a magamutogatás. Jézus ezt mindig elítélte. Gondoljunk csak arra, hogy mit mond a törvény doktorainak, amikor böjtölnek, amikor alamizsnát adnak. A hiábavalóság nem szolgál semmit.” A pápa Szent Bernátot idézte: „Meglásd, a te szépséged férgek eledele lesz!”

„A harmadik kincs a büszkeség, a gőg, a hatalom” – folytatta szentbeszédét Ferenc pápa. Az ószövetségi olvasmány kapcsán így figyelmeztetett: „Mennyi büszke ember végezte életét a névtelenségben, nyomorúságban, börtönben! Ezek a kincsek nem szolgálnak semmire sem, ellenben az Úr azt kéri, hogy gyűjtsünk kincset a mennyben!”

Összefoglalva, Jézus üzenete ebben áll: ha kincsed a gazdagságodban, a hiúságban és a hatalomban rejlik, akkor oda van láncolva a szíved, és azok rabszolgája lesz. De ő azt kéri tőlünk, hogy a mi szívünk legyen szabad. Ez a mai nap üzenete: a szabad szív. Ezt pedig csak a mennyei kincsek adják meg: a szeretet, a türelem, a mások szolgálata, Isten imádása. Ez az igazi gazdagság, melyet senki nem rabol el. A többi kincs csak megnehezíti a szívet, leláncolja azt, és nem ad neki szabadságot. A rabszolga szív nem világos, mert ha az evilág kincseit halmozzuk fel ott, akkor azok elsötétítik a szívet, és nem adnak örömet, sem pedig szabadságot. A világos szív szépen halad előre, megöregszik, mint a jó bor. A nem világos szív olyan, mint a rossz, ecetes bor.

„Az Úr adja meg nekünk ezt a lelki bölcsességet, hogy megértsük, hol van a mi szívünk, mihez tapad valójában a szívünk. És adjon erőt, hogy kiszabadítsuk a láncaiból, hogy szabad legyen, fénylő, és adja meg Isten gyermekeinek az igazi boldogságot, ami a valódi szabadság” – zárta homíliáját a Szentatya.

Magyar Kurír