Több mint 140 intézmény és ország képviseltette magát; kétszáz előadást, három plenáris ülést és harminc munkacsoportos megbeszélést tartottak. A találkozó záróeseménye a pápai audiencia volt, melyen mintegy hétezren vettek részt pénteken délben a vatikáni VI. Pál-teremben.

A Szentatya a pénzügyi szakértők XIX. nemzetközi kongresszusához intézett beszédében a munka és az emberi méltóság, a szolidaritás és a szubszidiaritás fontosságáról elmélkedett. Mint mondta, a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben ránk nehezedik a munka kérdésének drámai problémája. Amint azt a pénzügyi szakemberek első kézből tapasztalhatják, sokan ideiglenes munkával rendelkeznek, mások állás nélkül tengődnek, mint ahogy számos fiatal is az elhelyezkedés és a méltó munkahely problémájával küzd. Sokan vannak azok is, akik illegálisan kényszerülnek dolgozni, ezért híján vannak a legelemibb jogi és gazdasági biztosítéknak is.

Ebben a helyzetben erős a kísértés, hogy mindenki a saját érdekét védje, és elfeledkezzen a közjóról, az igazságosságról és a törvényességről – folytatta a pápa, majd figyelmeztetett: az a dolgunk – főleg pedig azoknak, akik foglalkozásukkal hozzájárulnak a gazdasági élet megfelelő működéséhez –, hogy mindennapi munkánk végzése során pozitív és építő szerepet játsszunk, tudatában annak, hogy minden papír mögött emberi sorsok, arcok vannak. A keresztények a mindennapos imából és Isten szavából meríthetnek erőt ahhoz, hogy jól, hozzáértőn és bölcsen végezzék kötelességüket. Ily módon megláthatják a szükséget szenvedő embert, és képesek lesznek az emberi méltóság indokait előbbre helyezni a bürokrácia merevségénél.

A gazdaság és a pénzügy az emberi tevékenység részét képezi, és mint olyan, alkalmat adhat a találkozásra, a párbeszédre, az együttműködésre, a jogok elismerésére, a szolgálat viszonzására, a munka által megerősített méltóságra. Ezért mindig az embert és annak méltóságát kell a középpontba állítani, ellenállva azoknak a törekvéseknek, amelyek mindent összemosnak, és a pénzt helyezik előtérbe. Amikor a pénz válik minden tevékenység és kezdeményezés céljává és okává, akkor a haszonelvű és profitorientált szemlélet kerül előtérbe, amely nem tiszteli a személyt. Ez gyakran azzal jár, hogy elveszítjük a szolidaritás és az emberi személy tiszteletének értékét. Akik a gazdaság és a pénzügy területén működnek, segítsék elő a társadalmi és gazdasági közjót az egész emberiség javára, hogy így lehetővé tegyék mindenki számára saját fejlődésének kibontakoztatását – kérte a pápa.

A könyvelők, üzleti tanácsadók munkájukkal nyomon követik a vállalatok, a családok és az egyének életét is, gazdasági-pénzügyi tanácsaikkal segítve őket. Végezzék mindig felelősen munkájukat, a lojalitás, az igazságosság, és ha lehet, a testvériség jellemezze kapcsolataikat. Bátran segítsék a gyengéket és a szegényeket. Nem elég konkrét válaszokat adni a gazdasági és anyagi kérdésekre. Etikára van szükség a gazdaság, a pénzügy és a munka világában. Mindig életben kell tartani a szolidaritás mint erkölcsi magatartás értékét, odafigyelve a másik jogos igényeire.

Ha jobb állapotban akarjuk átadni az utánunk jövő nemzedékeknek a környezetet, a gazdaságot, a kulturális és társadalmi kincseket, mint ahogy mi örököltük azokat, akkor vállalnunk kell a felelősséget a szolidaritás globalizációjának megvalósításáért. A szolidaritás olyan igény, amely magából az egymás közt összefüggő kapcsolati hálóból ered, mely a globalizációval fejlődik ki. Az egyház társadalmi tanítása pedig azt tanítja nekünk, hogy a szolidaritás elve a szubszidiaritással együtt valósul meg harmonikusan. Ennek a két elvnek a hatására a folyamatok az embert szolgálják, nő az igazságosság, amely nélkül nem létezhet valódi és tartós béke.

A Szentatya végül Szűz Mária oltalmába ajánlotta a pénzügyi szakértők világkongresszusának tagjait, majd apostoli áldásával búcsúzott tőlük, imáikat kérve péteri szolgálatára.

Forrás: Vatikáni Rádió (magyar, olasz és angol szekció)

Magyar Kurír