Az ünnepélyes ülés megnyitásaként a Parlament elnöke, Martin Schulz megjegyezte: országos és európai szinten is „emberek tömegeiˮ ábrándultak ki a politikából, pedig egyetlen intézmény sem működhet támogatók nélkül. „Tehát mindannyiunknak együtt kell működnünk az elvesztett bizalom visszaszerzésében" - fogalmazott.

Schulz elnök „az Unió és a katolikus egyház közös céljaikéntˮ említette a „tolerancia, a tisztelet, az egyenlőség, a szolidaritás és a béke értékeinekˮ terjesztését, hozzátéve, hogy „az Európai Unió a befogadásról és az együttműködésről szól, nem pedig a kirekesztésről és a szembenállásról."
Emberi jogok és emberi méltóság

„A remény és a bizakodás üzenetét szeretném elhozni Európa minden polgára számáraˮ - mondta Ferenc pápa a képviselőknek. Az emberi méltóság a második világháború utáni európai újjáépítés alapköve volt, mondta, elismerően szólva arról, hogy „az emberi jogok és az egyén méltósága melletti kiállás uniós politika középpontjában állˮ az Unión belül és a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban egyaránt.

Az Európai Parlament „felelősséggel tartozik azért, hogy megőrizze a demokráciát az európaiak számáraˮ: a demokráciák „nem dőlhetnek össze a multinacionális, de nem univerzális érdekek nyomása alattˮ. Ferenc pápa hozzátette: „Itt az ideje annak, hogy a politikát a munkahelyteremtés szolgálatába állítsuk, de annak még inkább, hogy a megfelelő munkakörülmények biztosításával visszaállítsuk a munka becsületét."
Környezetvédelem és migráció

„Európa mindig is a környezetvédelem élharcosa voltˮ - hangsúlyozta a pápa. A környezet tiszteletben tartása egyrészt azt jelenti, hogy nem pusztítjuk a természetet, másrészt viszont azt, hogy azt „jó célra hasznosítjukˮ: nem vesztegetjük el értékeit, hanem például élelmiszerrel látjuk el a szűkölködőket.

Ferenc pápa az Unióba érkező bevándorlókról is beszélt. „Nem hagyhatjuk, hogy a Földközi-tenger tömegsírrá váljonˮ - mondta, hozzátéve: a hajókkal érkező menekülteknek „befogadásra és segítségre van szükségeˮ. Európa csak akkor lesz képes szembenézni a bevándorláshoz hasonló problémákkal, „ha képes egyértelműen felvállalni saját kulturális identitásátˮ.

A pápa beszéde videofelvételen vagy az élő Twitter közvetítésből (@EuroParlPress) látható.

A pápát az Európai Parlament nevében Martin Schulz elnök hívta meg 2013. október 11-i vatikáni hivatalos látogatása során. Egyházi államfőként legutóbb II. János Pál pápa járt és mondott beszédet a strasbourgi Parlamentben 1988. október 11-én, egy évvel a berlini fal leomlása előtt.

A pápa 10:30-kor érkezett meg az Európai Parlament strasbourgi székhelye elé, ahol Martin Schulz elnök fogadta. A két himnusz és a vatikáni lobogó felvonása után Schulz elnök bemutatta az egyházfőnek a parlamenti Elnökség, illetve az Elnökök Értekezlete tagjait. A pápa a látogatás után az Európa Tanácsba távozott.

Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény és egyike a világ legnagyobb demokratikus parlamentjeinek. Ötévente az Európai Unió 28 tagországában megválasztott 751 tagja az Unió 500 millió polgárát képviseli.

Forrás: Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon