Ez volt a tizenharmadik alkalom, hogy Ferenc pápa fölkereste egyházmegyéjének egy plébániai közösségét. A város keleti perifériáján fekvő plébániát tizenöt évvel ezelőtt már felkereste II. János Pál pápa, nem sokkal a templom építésének befejezését követően.

A szentmisén Ferenc pápa arra buzdította a híveket, haladjanak az életszentség útján, kérjék a kegyelmet, hogy leküzdjék szívükben a neheztelést, a haragot, és képesek legyenek még ellenségeikért is imádkozni.

A szentatya nem előre megírt homíliát mondott. Hangsúlyozta, hogy az olvasmányok üzenete egységes, és egy életprogramot jelöl meg: „Legyetek szentek, mert én, a ti Uratok, Istenetek, szent vagyok.” „Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok.” De hogyan lehetünk szentek? – erre a kérdésre Jézus konkrét példákkal ad választ. Semmi bosszúállás – hangsúlyozta a pápa. „Ezért majd még megfizetsz!”: az ilyen szavak nem képezhetik részét a keresztény nyelvezetnek – tette hozzá a szentatya, rámutatva, hogy a bosszúállás, a neheztelés helyett a hívőknek a megbocsátás, a sértések elfelejtésének útját kell választaniuk.

A nagy háborúk, a népek, gyermekek legyilkolása, a világban jelen lévő gyűlölet ugyanaz a gyűlölet, ami az egyes ember szívében van egy másik ember iránt. Természetesen az előző sokkal nagyobb, de ugyanarról a gyűlöletről van szó – hangsúlyozta.

Bocsássunk meg szívünkben! Ez az életszentség útja, ez távolít el a háborúktól. Ha a világon minden férfi és nő megtanulná ezt, akkor nem lennének háborúk. A háború itt kezdődik: a keserűségben, a neheztelésben, a bosszúvágyban, a „majd még megfizetsz ezért” mentalitásban. De ez tönkre teszi a családokat, a barátságokat, városnegyedeket… – mutatott rá homíliájában Ferenc pápa. – Isten nagylelkű, Istennek nagy a szíve, mindent megbocsát, irgalmas. Ha ő irgalmas, ha ő szent, ha ő tökéletes, akkor nekünk is irgalmasnak, szentnek és tökéletesnek kell lennünk. Ez az életszentség.

A pápa ezután a következőt javasolta: kezdjük apránként. Mindnyájunknak vannak ellenségei; mindnyájan tudjuk, hogy ez vagy az a személy rosszakat mond rólunk, hogy gyűlöl bennünket. Jézus azt kéri tőlünk, hogy imádkozzunk ellenségeinkért, azokért, akik nem jók, mindenkiért. Imádkozzunk azokért, akik megölik a gyermekeket a háborúban? Ez nagyon nehéz, de meg kell tanulnunk imádkozni értük, hogy megtérjenek.

A szentatya ismét feltette a kérdést: imádkozzunk azokért, akik közel vannak hozzánk, gyűlölnek bennünket vagy rosszat tesznek nekünk? „Ez nehéz – mondhatná valaki –, hiszen kedvem lenne inkább torkon ragadni az illetőt…” Ennek ellenére imádkozzunk, hogy az Úr megváltoztassa az életet. Az ima a gyűlölet, a háború ellenszere. Ezek a háborúk otthon, a családban, a városnegyedben kezdődnek – mondta a pápa, utalva a családi belháborúkra, amelyek például az örökségért folynak: hány család megy tönkre, mert gyűlölik egymást az örökségért!

Ezzel szemben az imának nagy hatalma van, legyőzi a rosszat, elhozza a békét. „Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok.” Ezért kérjük a kegyelmet, hogy ne őrizzük meg szívünkben a neheztelést, hogy imádkozzunk ellenségeinkért, azokért, akik nem szeretnek bennünket, imádkozzunk a béke kegyelméért. A pápa arra kérte a híveket, hogy mindennap imádkozzanak valakiért, akit ellenségeik között tartanak számon. Így győzünk, így haladhatunk előre az életszentség és a tökéletesség útján.

Különösen élénk volt a találkozó a katekizmusra járó gyermekek és fiatalok csoportjával. Ferenc pápa a rá jellemző közvetlenséggel válaszolt a gyermekek kérdéseire: „Miért lettél pápa?” „Amikor kicsi voltál, mi szerettél volna lenni, ha felnősz?” „Melyik volt életed legnehezebb időszaka?” A szentatya köszöntötte a plébánia betegeit, az időseket is, valamint a szülőket, akik a közelmúltban kereszteltették meg gyermekeiket, illetve a plébániai karitász munkatársait és az általuk gondozott családokat.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír