A képmutatók megbotránkoznak, ám Jézus valódi irgalommal néz a keresztényüldöző Pálra és a bűnös nőre. Az álszentek nem találják meg az igaz szeretetet, mert zárva a szívük – elmélkedett reggeli homíliájában Ferenc pápa, a Szent Márta-ház kápolnájában szeptember 20-án bemutatott szentmisén.

A napi evangéliumi szakasz Szent Lukács könyvéből (Lk 7,36–50) arról beszél, hogy Jézus megbocsát a legnagyobb bűnösnek is őszinte bűnbánatáért. Kérjük Jézustól, hogy mindig óvja meg Egyházunkat irgalmával és megbocsátásával, hiszen az Egyházunk anya, de sok bűnös fia van, mint mi – fohászkodott a Szentatya a reggeli szentmisén, kommentálva Szent Pálnak a korintusiakhoz írt első levelét (1Kor 15,1–11), és megjegyezve, hogy a mai szentmise olvasmányaiban három csoportról van szó: Jézusról és a tanítványairól, Pálról és a nőről – akit titokban szoktak felkeresni, akár a farizeusok is, vagy megköveztek –, végül az írástudókról.

Ferenc pápa kiemelte: a nő nagy szeretettel fordult Jézushoz, nem rejtve el bűnösségét. Ugyanez áll Pálra is, aki így fogalmaz: „Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért.” Mindketten szeretettel keresték Istent, de ez „fél szeretet” volt: Pálé azért, mert azt hitte, hogy a szeretet törvény, és bezárta szívét Jézus Krisztus kinyilatkoztatása előtt. Üldözte a keresztényeket, de a törvény iránti buzgalomból: így szeretete éretlen volt. A nő is a szeretetet kereste, de a „kis szeretetet”. A farizeusok megszólják, de Jézus ezt mondja nekik: „sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett”. De hogyan szeressünk? Ők nem tudnak szeretni. Keresik a szeretetet. Jézus róluk beszélve egyszer azt mondta: ők előttünk lesznek a mennyek országában. „Micsoda botrány” – így a farizeusok. Jézus a kis szeretetgesztust nézi, a jóakarat apró gesztusát, megfogja, és előreviszi. Ez Jézus irgalmassága: mindig megbocsát, mindig elfogad.

A törvénytudók úgy viselkednek – mutatott rá a Szentatya –, mint gyakran a képmutatók: megbotránkoznak. Azt mondják: „Nézd, micsoda botrány! Így nem lehet élni! Hova lettek az értékek? Mindenkinek joga van belépni a templomba, az elváltaknak is, mindenkinek. Hol élünk?” Az álszentek botránkozása. Ez a párbeszéd a mindent megbocsátó, jézusi nagy szeretet között és a fél szeretet között, amellyel Pál és ez a nő szeret – de mi is, akiknek nem teljes a szeretetünk, mert egyikünk sem szent. Mondjuk ki az igazat. Ez álszentség: az igazak képmutatása, a tisztáké, azoké, akik azt hiszik, hogy saját érdemeik alapján nyerik el az üdvösséget.

Jézus felismeri, hogy ezek az emberek kívül szépnek mutatkoznak – fehérre meszelt sírokról beszél –, belül viszont tisztátalanok, és tele vannak undoksággal. Az Egyházat történelme során a képmutatók üldözték, kívül vagy belül álszent emberek. Az ördög nem tud mit kezdeni a bűnbánó bűnösökkel, mert ők Istent nézik, és azt mondják: „Uram, bűnös vagyok, segíts rajtam.” Az ördög tehetetlen, ám a képmutatókkal együtt erős. Erős, és arra használja őket, hogy pusztítson, tönkretegye az embereket, a társadalmat, az Egyházat. Az ördög kedvenc csatalova az álszentség, mert az ördög hazug: hatalmas, gyönyörű hercegnek mutatja magát, valójában azonban gyilkos.

Ne feledjük – buzdított a pápa –, Jézus megbocsát, elfogad, irgalmat gyakorol! Ezt a szót, hogy irgalmasság, sokszor elfelejtjük, amikor kibeszélünk másokat. Legyünk tehát irgalmasok, mint Jézus, és ne ítélkezzünk mások felett! Jézus legyen a középpontban! Krisztus ugyanis megbocsát Pálnak, aki bűnös volt, üldöző, és csak félig szeretett; miként a nőnek is, aki bűnös volt, s az ő szeretete sem volt teljes. Csak így találkozhatnak az igazi szeretettel, aki Jézus. A képmutatók viszont képtelenek találkozni a szeretettel, mert zárva a szívük – hangsúlyozta Ferenc pápa csütörtök reggeli homíliájában.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír