Ne féljünk a megaláztatástól, kérjük az Urat, hogy küldjön el nekünk „valakit”, aki „alázatossá tesz minket”, hogy „jobban követhessük Jézust” – ajánlotta Ferenc pápa a homília során. A Szent Márk könyvéből vett napi evangéliumi szakasz elmondja, hogy Heródes Antipász király lefejeztette Keresztelő Szent Jánost (Mk 6,14–29). Ferenc pápa ehhez a szakaszhoz fűzte a gondolatait. Keresztelő Szent Jánost az Isten küldte, hogy bemutassa Jézus útját. A próféták között ő az utolsó, mégis neki jutott az a kegyelem, hogy kijelentse: Ő a Messiás!

Keresztelő János munkája nem az volt, hogy Jézus eljöttét hirdesse és előkészítse a népet, hanem hogy tanúságot tegyen Jézusról, saját életét adva tanúságtételül. Hogy tanúságot tegyen az Isten által az üdvösségünkre választott útról, ami pedig a megaláztatás útja. A pápa utalt Pál apostol tanítására, aki a Filippiekhez írt levelében világosan megmondja: „Jézus megalázta magát a halálig, a kereszthalálig”. A kereszthalál, a megsemmisülésnek, a megalázkodásnak ez az útja a mi utunk, az az út, amit az Isten mutat a keresztényeknek, hogy haladjanak előre.

Keresztelő János és Jézus elszenvedték a „hiúság és gőg megkísértését”: Jézus a pusztában az ördöggel, a böjtje után; János pedig a törvénytudókkal szemben, akik azt kérdezték, tőle, hogy vajon ő-e a Messiás. Azt válaszolhatta volna, hogy ő a „minisztere”, de ehelyett „megalázta magát”. Mindkettőnek tekintélye volt a nép előtt, tanításuk tekintélynek örvendett. És mindketten megismerték a „kisebbedés időszakait”, vagyis „egyfajta emberi és spirituális depressziót” – emelte ki Ferenc pápa.

Jézus az Olajfák kertjében és János a börtönben, a kétségtől megkísértve, hogy vajon tényleg Jézus-e a Messiás. Mindketten még megalázóbban végzik: Jézus a kereszthalálával, a legalávalóbb gonosztevők halálával, mely fizikailag és erkölcsileg is szörnyűséges, meztelenül a nép és az anyja előtt. Keresztelő Jánost lefejezi a börtönben egy börtönőr, egy szenvedélyektől meggyengített király parancsára, akit megrontott egy táncosnő iránti szenvedélye és egy házasságtörő nő gyűlölete” – fogalmazott a pápa, utalva Heródiásra és lányára.

A próféta, a nagy próféta, asszonyok szülöttei közt a legnagyobb, ahogy Jézus minősíti őt, és Isten Fia a megalázkodás útját választották. Ez az az út, amit megláttatnak velünk és amit nekünk is követnünk kell. Ugyanis Jézus a boldogmondásokban is hangsúlyozza, hogy nekünk az alázat útját kell követnünk.

Nem lehetünk alázatosak megalázkodás nélkül – világított rá a pápa. Arra kérte a híveket, hogy vonják le a következtetést Isten mai Szavából. Amikor arra törekszünk, hogy megmutassuk magunkat az egyházban, a közösségben, hogy hivatalunk legyen, vagy egyéb más dolog, vagyis egy evilági út, akkor ez nem Jézus útja. A papokkal is megesik a törtetés kísértése: „Ez igazságtalanság, ez megaláztatás, nem tudom tolerálni”. Ám ha egy pap nem követi ezt az utat, nem tanítványa Jézusnak, csak egy reverendás törtető ember. Nincs alázat megalázkodás nélkül – zárta homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír