Január elsején ünnepeljük a béke 48. világnapját, amelyre Ferenc pápa a következő címmel írt üzenetet: „Nem rabszolgák többé, hanem testvérek”. Ebben a pápa elemzi az emberkereskedelem alapvető okait – megjelölve köztük a bűnszervezeteket, melyek irányítják ezt a gyalázatos üzletet –, majd arra szólítja az államokat, hogy hatékony ellenőrző intézkedéseket alkalmazva ne engedjenek a korrupciónak, és ne hagyják büntetlenül a felelősöket.

Gyalázatos jelenségnek, emberiség elleni bűncselekménynek nevezi a pápa a rabszolgaságot, amely milliókat sújt szerte a világon. A béke világnapjára írt üzenetének címe Szent Pál Filemonhoz írt levelét idézi: „már nem mint rabszolgát, hanem mint testvért” (vö. Fil 1,15–16). A dokumentum két részből áll. Az elsőben a pápa bemutatja a rabszolgaság különféle formáit, és emlékeztet a rabszolgamunka áldozataira: a szabadságuktól megfosztott, kizsákmányolt és embertelen körülmények között tartott, munkáltatójuk által megzsarolt bevándorlókra; a szexrabszolgákra, a gyermekkatonákra, a szervkereskedelem áldozataira, a terroristák foglyaira. Ahogy a rabszolgaság sokarcú, úgy annak okai is szerteágazók.

Az első ok ontológiai természetű, mely abból fakad, hogy a bűn megrontja az emberi szívet. „A másik személy emberségének tagadása ez, amely oda vezet, hogy az embert tárgyként, eszközként kezelik” – hangsúlyozza a Szentatya. Emellett olyan tényezők is okolhatók, mint a szegénység, az oktatáshoz és munkához való jutás hiánya, a fegyveres konfliktusok, a terrorizmus, továbbá az emberkereskedelmet folytató bűnszervezetek hálózata, amely csoportok az interneten keresztül is megpróbálják lépre csalni fiatal- vagy gyermekkorú áldozataikat. Ehhez járul még a korrupció, mely az állami rendfenntartó erőket és a civil vagy katonai intézményeket is behálózza. „Ezek a jelenségek akkor fordulnak elő, amikor a gazdasági rendszer középpontjában a pénzisten áll, nem pedig az emberi személy” – figyelmeztet a pápa.

A béke világnapjára írt üzenetének második részében a Szentatya a rabszolgaság leküzdésének lehetséges módjait sorolja föl; a testvériség globalizációját, vagyis világszintű összefogást sürgetve. Ez gátat szabhat ugyanis – a pápa szóhasználatával élve – „a közöny globalizációjának, amely olyannyira elterjedt a mai világban”. Az intézmények hármas feladata a rabszolgaság bűntettének megelőzése, az áldozatok védelme, illetve a felelősök kézre kerítése. Igazságos törvényekre van szükség a bevándorlás, a munka, az örökbefogadás és a vállalatok kihelyezése terén, amelyek tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat és a személy méltóságát.

Emellett hatékony ellenőrző rendszerekre is szükség van, amelyek nem engednek a korrupciónak, és nem hagyják büntetlenül a felelősöket. Ferenc pápa a nők társadalmi szerepének elismerését sürgeti kulturális és kommunikációs téren egyaránt. A vállalatokat arra szólítja, hogy méltó munkát és fizetést biztosítsanak dolgozóiknak. A kormányközi szervezetek fogjanak össze a szervezett bűnözés nemzetközi hálózatának felszámolásáért, melynek csoportjai felelősek az illegális bevándorlásért, embercsempészetért.

A pápa a fogyasztókhoz is fordul üzenetében, felhívva a figyelmet társadalmi felelősségükre. Legyenek ugyanis tisztában azzal, hogy (XVI. Benedek Caritas in veritate kezdetű enciklikáját idézve) a vásárlásnak a gazdasági tényezőn túl mindig van erkölcsi vetülete. Az emberkereskedelem vagy az emberek kihasználása révén termelt javak kérdése mindannyiunkat érint: azt is, aki közönyből vagy érdekből szemet huny felette, és azt is, aki úgy dönt, hogy a civil életben elkötelezi magát az ügy mellett, vagy csupán egy apró gesztust tesz, megbecsülve vagy egy mosollyal ajándékozva meg a rabszolgaság áldozatát.

A testvériséget kell globalizálni, nem pedig a rabszolgaságot és a közönyt: Ferenc pápa tehát arra buzdítja a jóakaratú embereket, hogy ne váljanak cinkosaivá ennek a gyalázatos jelenségnek, és legyenek képesek visszaadni a reményt az emberkereskedelem áldozatainak. Úgy, ahogyan azt az afrikai Szent Bakhita Jozefina példájára számos – főként női – szerzetesi kongregáció teszi.

„A keresztény közösség a testvérek közötti szeretetközösség helye, ahol az eltérő származás vagy társadalmi státusz nem csökkenti a méltóságot, és nem zár ki senkit Isten népéből, mivel a Krisztusban való testvériség köteléke fűz egybe mindenkit. Tartsák tehát tiszteletben az ember méltóságát, szabadságát és autonómiáját! A személyek közötti kapcsolatot a tisztelet, az igazságosság és a szeretet határozza meg – a testvériség jegyében, mely a család és a társadalom alapköteléke” – olvashatjuk a 2015. január 1-jei béke világnapjára írt pápai üzenetben.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír