A felajánlás önkéntes ajándék – tárgy, szolgálat vagy áldozat – fölkínálása elfogadásra. A történelemben több példa van arra is, hogy egy országot ajánlottak az égiek oltalmába.

Szent István király többször is Szűz Mária gondjaira bízta Magyarországot. Halála előtt, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján országát és koronáját Szűz Máriának adta örökségbe, s ezzel oltalmába ajánlotta a hazát. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár 1687-ben, Vaszary Kolos hercegprímás 1896-ban, majd Paskai László bíboros 1998-ban.

2006-ban, a nemzeti imaévben Erdő Péter bíboros ajánlotta fel nemzetünket Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Fatimában.

A világ valamennyi országát II. János Pál pápa ajánlotta fel a Szűzanyának 1981. június 7-én. Maga írt egy imádságot (szövege itt olvasható) az alkalomra, melynek helyéül a Santa Maria Maggiore-bazilikát, időpontjául 1981. június 7-ét jelölte meg, a konstaninápolyi zsinat 1600. és az efezusi zsinat 1550. évfordulója alkalmából. Mivel röviddel a kitűzött időpont előtt merényletet követtek el ellene, személyesen nem tudott megjelenni, beszédét hangfelvételről mondta el.

II. János Pál pápa, hogy még inkább megfeleljen a Szent Szűz kérésének, amelyet a harmadik fatimai titokban fejezett ki, 1984. március 25-én – lélekben a világ összes, előzőleg „összehívott” püspökével együtt – Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta mind az embereket, mind a népeket. (A felajánlás teljes szövege itt olvasható.)

Lúcia nővér személyesen megerősítette, hogy ez az egyetemes és ünnepélyes fölajánlás megfelelt a Szűzanya kívánságának: „Igen, 1984. március 25-én megtörtént az, amit Miasszonyunk kért” – írta 1989. november 8-án kelt levelében.

A felajánlás nem mágikus paktum, hanem alázatos hitből fakadó cselekmény. Nem garantál sikereket vagy szenvedésmentességet, és nem akarja az égiekre hárítani az emberi felelősséget. A végtelen irgalmú Isten akaratának maradéktalan elfogadását jelenti, a názáreti Szűz lelkületével: „Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.”

A világfelajánlás ugyanakkor nagy reménységet hordoz. Szeptember 7-én Ferenc pápa imafelhívására ima- és böjti napot tartott az Egyház Szíria békéjéért, és Szíria szeptember 9-i bejelentése után elmaradt a háború kirobbanásával fenyegető katonai beavatkozás. Néhány évtizede egy ferences pap kezdeményezésére Ausztria népe egy szívvel imádkozta a rózsafüzért, és a szovjetek 1955. május 15-én aláírták a megszálló hadsereg távozásáról szóló szerződést. 

A világfelajánlásban a Szentatya most is Isten áldását kéri a világért, súlyos gondjaink között, hasonló hittel és reménységgel. 

Magyar Kurír

Fatima üzenetéről bővebben itt olvashatnak.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!