Május 22-én, Szentháromság vasárnapján arról elmélkedett Ferenc pápa a déli Mária-imádság előtt, hogy mindannyian a közösség-Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk, és ezért kapcsolatban álló lényként kell felfognunk magunkat.

A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma, Szentháromság ünnepén János evangéliuma Jézus hosszú búcsúbeszédének egy részletét állítja elénk, amelyet Jézus kevéssel szenvedése előtt mondott el. Ebben a beszédben Jézus elmagyarázza tanítványainak a rá vonatkozó legmélyebb igazságokat, és így bemutatja a Jézus, az Atya és a Lélek közötti kapcsolatot. Jézus tudja, hogy közel van az Atya tervének megvalósulása, amely az ő halálával és feltámadásával fog beteljesedni, ezért biztosítani akarja övéit arról, hogy nem fogja elhagyni őket, mert küldetését a Szentlélek folytatni fogja. A Lélek lesz tehát az, aki folytatja Jézus küldetését, vagyis ő fogja vezetni előre az egyházat.

Jézus feltárja, miben áll ez a küldetés. A Lélek mindenekelőtt segít megértenünk azt a sok dolgot, amit maga Jézus fog még mondani nekünk (vö. Jn 16,12). Nem új vagy különleges tanokról van szó, hanem mindannak teljes megértéséről, amit a Fiú az Atyától hallott és megismertetett a tanítványokkal (vö. Jn 16,15). A Lélek vezet minket az új egzisztenciális helyzetekben, hogy Jézus felé fordítsuk tekintetünket, ugyanakkor nyitottak legyünk az eseményekre és a jövőre. Segít minket, hogy a történelemben az evangéliumba szilárdan belegyökerezve járjunk, de dinamikus hűséggel is hagyományainkhoz és szokásainkhoz.

A Szentháromság titka azonban rólunk is szól, a mi kapcsolatunkról az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. A keresztség által ugyanis a Szentlélek magának Istennek a szívébe és életébe helyezett minket, aki szeretetközösség. Isten egy „család” három személyből, akik annyira szeretik egymást, hogy egyetlen valóságot alkotnak. Ez az „isteni család” nincs önmagába zárva, hanem nyitott, közli önmagát a teremtésben és a történelemben, belépett az emberek világába, hogy mindenkit arra hívjon, részévé váljon ennek a „családnak”. A közösségnek ez a háromságos horizontja mindenkit átölel, és arra ösztönöz minket, hogy szeretetben és testvéri osztozásban éljünk, annak biztos tudatában, hogy ahol szeretet van, ott jelen van Isten.

A közösség-Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk, és ez arra hív minket, hogy magunkat kapcsolatban álló lényként fogjuk fel, emberi kapcsolatainkat pedig szolidaritásban és kölcsönös szeretetben éljük meg. Ezek a kapcsolatok mindenekelőtt egyházi közösségeinkben játszanak szerepet, hogy mind ragyogóbb legyen az egyház képe mint a Szentháromság ikonja. De szerepet játszanak minden más társadalmi kapcsolatban is, a családtól kezdve a munkahelyi barátságokig: ezek konkrét alkalmak, amelyeket azért kapunk, hogy emberségben egyre gazdagabb, kölcsönös tiszteletre és önzetlen szeretetre képes kapcsolatokat építsünk.

A Szentháromság ünnepe arra hív minket, hogy úgy vessük bele magunkat a mindennapi élet eseményeibe, hogy a közösségteremtés, a vigasztalás és az irgalmasság kovászai legyünk. E küldetésünkben az az erő támogat minket, amelyet a Szentlélek ad nekünk: ez az erő gondját viseli az emberiség igazságtalanságtól, visszaéléstől, gyűlölettől és kapzsiságtól megsebzett testének.

Szűz Mária alázattal elfogadta az Atya akaratát, és megfoganta a Fiút a Szentlélek erejéből. Ő, a Szentháromság tükre segítsen minket, hogy megerősítsük hitünket a Szentháromság misztériumában, és azt át tudjuk ültetni a valóságba a szeretet és az egység döntéseivel és magatartásformáival.

A Szentatya szavai az Úrangyala után:

Kedves testvéreim!

Tegnap Cosenzában boldoggá avatták Francesco Maria Greco egyházmegyés papot, aki a Szent Szív Munkás Kisnővérei szerzetesi kongregáció alapítója. A tizenkilencedik század második felében és a huszadik század első felében volt a vallási és társadalmi élet vezetője városában, Acriban, ahol egész gyümölcsöző szolgálatát végezte. Mondjunk köszönetet Istennek ezért a példamutató papért! Ez a taps azoknak a kiváló papoknak is szól, akik itt, Olaszországban dolgoznak!

Holnap kezdődik Isztambulban, Törökországban az első humanitárius csúcstalálkozó, ahol arról fognak tanácskozni, hogy milyen intézkedéseket kell hozni azokkal a drámai humanitárius helyzetekkel való szembenézésre, amelyeket fegyveres konfliktusok, környezeti problémák és a rendkívüli szegénység okoznak. Kísérjük imánkkal azokat, akik részt vesznek ezen a találkozón, hogy teljesen elköteleződjenek a fő humanitárius cél elérése mellett: megmenteni minden ember életét, kivétel nélkül, különösen is az ártatlanok és védtelenek életét. A Szentszék részt vesz ezen a humanitárius csúcson, ezért ma az államtitkár, Pietro Parolin bíboros elutazik, hogy képviselje a Szentszéket.

Kedden, május 24-én lélekben együtt leszünk a katolikusokkal Kínában, akik aznap ünneplik – különleges áhítattal – a Boldogságos Szűz Mária, a „Keresztények segítsége” emlékezetét, akit Sanghajban a Sheshan-bazilikában tisztelnek. Kérjük Máriát, adja meg Kínában élő gyermekeinek, hogy minden helyzetben felismerjék Isten szerető jelenlétének jeleit, aki mindig elfogad, mindig megbocsát; hogy az irgalmasság évében a kínai katolikusok – együtt mindazokkal, akik más nemes vallási hagyományokat követnek – a szeretet és a kiengesztelődés konkrét jelévé váljanak. Ily módon előmozdítják majd a találkozás hiteles kultúráját és az egész társadalom összhangját, amelyet olyannyira szeret a kínai lélek.

Köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak és zarándokok! Öröm tölt el, hogy külön is köszönthetem a berati metropólia ortodox hívőit Albániából, és köszönetet mondok nekik ökumenikus tanúságtételükért.

Köszöntöm a szalézi nővérek iskolájába járó gyerekeket Krakkóból, a pamplonai diákokat, a madridi, bilbaói és Gran Canaria-i hívőket Spanyolországból, a meudon-i és strasbourgi (Franciaországból), a laeken-i hívőket (Belgiumból), valamint a szlovén egészségügyi dolgozók csoportját.

Köszöntöm a Rómában élő kínai katolikus közösséget, a cagliari és molfettai testvérületeket, cefalùi egyházmegye fiataljait, Vall’Alta-i ministránsokat, a Mileto-Nicotera-Tropea-i egyházmegyéből érkezett Actio Catholica tagjait, valamint a Desenzano sul Garda-i, Ca’ di David-i és lungavillai kórusokat.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok! Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet kívánok! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Vatikáni Sajtóközpont

Fotó: ANSA

Magyar Kurír