A napi olvasmány Zakariás próféta könyvének egy része volt, amelyben Jeruzsálem újjáépítéséről jövendöl. „Ezt ígéri most a Seregek Ura: Ülnek még öreg emberek és öreg asszonyok Jeruzsálem utcáin, és kinek-kinek bot lesz a kezében napjainak nagy száma miatt”. Ferenc pápa arról beszélt, hogy az élet tisztelete Isten jelenlétének a jele: „Szép látvány Jeruzsálem terein a padon ülő idősek közössége, akik mellett gyerekek hancúroznak. Amikor bőségesen vannak öregek és gyerekek! Amikor egy nép gondjába veszi az öregeket és a gyermekeket, az a gazdagság jele, kincs, Isten jelenléte és a jövő ígérete”.

Ferenc pápa szeretett prófétája, Joel képéhez fordult, aki szerint „az öregek álmokat látnak és a fiataloknak pedig látomásuk támad”. Így kölcsönös kapcsolat alakul ki közöttük, ami ellenben nem valósul meg a leselejtezés mai kultúrájában, amely a gyermeket „vissza a feladónak” jeligével elutasítja, az időseket pedig idősek otthonába zárja, mert „ők már nem produktívak” és „akadályozzák a normális életet”.

Elmesélte a pápa annak a nagypapának a történetét, aki a közös asztalnál leette magát, ezért a fia a konyhában adott neki enni, külön a családtól... Mindaddig, amíg a kisfia nem épített magának egy kis faasztalkát a sarokba, annak jeleként, hogy előbb-utóbb őrá is sor kerül...

Ferenc pápa felidézte az elöregedő ország képét, amelyben nem lehet látni sem babakocsit tologató anyákat, sem áldott állapotú kismamákat, és az újságok arról írnak, hogy több a nyugdíjas, mint a dolgozó ember. Ez a demográfiai tél. És ha elhanyagolják az öregeket, elvesznek a hagyományok, amelyek pedig a jövőt biztosítják.

Ezzel állította szembe a remény kultúráját, amelyet az öregek és a fiatalok jelképeznek: „Ők egy-egy ország, haza vagy egyház túlélésének a bizonyossága”. Végül megemlítette apostoli útjainak számára oly fontos tapasztalatát, amikor „a szülők felemelik gyermekeiket és áldást kérnek gyermekeikre, akik a kincseik.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír