Fábry Kornél a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkári minőségében látogatott el március 27-én Székesfehérvárra, ahol a Szent István Művelődési és Hitoktatási Házban tartott előadást. – Az ünnepségsorozat célja az, hogy az eucharisztiát megismertessük és a tiszteletét elmélyítsük, az emberekhez közelebb hozzuk – mondta el akkor a főtitkár fehérvári hallgatóságának a közelgő kongresszusról szólva, megemlítve, hogy létrejött a rendezvény minden tudnivalóját tartalmazó, folyamatosan frissülő magyar honlap is (www.iec2020.hu), ahol hírlevélre is fel lehet iratkozni – továbbá megalakult egy kommunikációs központ. E központot látogattuk meg nemrégiben, ahol Fábry Kornélt személyesen kérdeztük a 82 év után ismét hazánkban rendezendő eseményről.

Hogyan foglalná össze e szekularizálódó világban számunkra az eucharisztikus kongresszus jelentőségét?

– A jelentősége az, hogy Jézus Krisztust ünnepeljük, aki Isten létére emberé lett, meghalt, feltámadott a halálból, és ezzel megváltott bennünket. Örök életet adott számunkra – és aki hisz és bűnbánatot tart, az üdvözül, azaz eljut az örök boldogságra. Ehhez mondta Jézus, hogy aki eszi az ő testét és issza az ő vérét – aki szent­áldozáshoz járul –, annak örök élete van. Igazából tehát minden embert kell, hogy érintsen, aki elgondolkodik azon, hogy mi lesz a halál után. Merthogy az örök élet, az nem opcionális, nem választható: örökké fogunk élni, de nem mindegy, hogy hol. Sokféle filozófia és vallás van ma a világon, de csak egyetlen olyan vallásalapító, aki előre megmondta, hogy meg fog halni és fel fog támadni – és ezt meg is tette. Ez Jézus Krisztus, és ha őt követjük, akkor az örök élet felé megyünk. Ezt hívjuk mi az életszentség útjának.

Az „eucharisztikus kongresszus” elnevezés kissé különös, hiszen maga az eucharisztia szó is többjelentésű, a nagy betűvel írott Eucharisztia, azaz Oltáriszentség ráadásul hittitok. A szentmisében is azt mondjuk: „íme hitünk szent titka” – mert fizikailag nem látunk változást az ostyában és a borban, de hisszük, hogy átlényegülnek és Krisztus jelenvalóvá lesz bennük. A név másik része, a kongresszus is furcsa szó itt, Magyarországon, amelyet hallván sokakban az él: okos emberek hallgatnak okos embereket, akik időnként helyet cserélnek. A név ezen tagja onnan származik, hogy kezdetben a zarándoklat végéhez illesztettek hozzá egy katekézissorozatot. Ez volt a találkozó kongresszus része, amelyre a hittitok értelmi, érvelő megalapozása, alátámasztása miatt volt szükség. A mozgalmat elindító kezdeti szándék az volt, hogy tanítsunk és tanuljunk Jézusról, az utolsó vacsoráról, a szentmiséről.

Hogyan kell elképzelnünk a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust?

– Nemzeti eucharisztikus kongresszust bármely ország bármikor szervezhet, de a nemzetközi, az nagyobb, ünnepélyesebb, általában egyhetes programsorozat, amire mindenkit várunk – és ezen van a fő hangsúly. Sokan gondolhatják, hogy az eucharisztia valami papos dolog, a kongresszus meg tudományos, úgyhogy „minket nem érint”, de közben a legutóbbi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Fülöp-szigeteken mintegy 1,5-2 millióan vettek részt a gyertyás körmeneten. Az 52. NEK is inkább népünnepély lesz, ahol az egyház kilép a falakon kívülre, hogy az örömhírt elvigye mindenkihez. Ennek vannak külső megnyilvánulásai, mint az ünnepi szentmisék és az eucharisztikus körmenet, amibe bárki bekapcsolódhat – mindenkit várunk szeretettel! A délelőttök telnek majd a kongresszus jegyében, ami igazából lelkigyakorlat lesz, hiszen reggel imával kezdünk, majd előadók következnek, akik az eucharisztia témakörében szólalnak föl, de beszélnek tanúságtevők is a világ minden tájáról. Lesz közös szentmise, és lesznek fakultációk, ahol különböző témákban lehet egymással párhuzamosan futó előadások közül választani. Délutánonként városszerte szervezünk olyan programokat, amelyek a katolikus egyházhoz, de azzal együtt a magyar kultúrához is kötődnek, hiszen a találkozón a magyar keresztény kultúrát szeretnénk megmutatni a világ számára. Hagyományos olimpia ugyan nem lesz, de lesz lelki olimpia – ahol mindenki nyer.

Fábry Kornél, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezésével foglalkozó titkárság vezetőjeként a 2020. szeptember 13–20. között Budapesten rendezendő világesemény előkészítő munkálatait irányítja

Mit tartogat a NEK kifejezetten a fiatalok számára?

– 2012-ben, Dublinban azt tapasztaltuk: inkább az 50 feletti korosztály képviseltette magát, hiszen ki az, aki év közben egy teljes hétig ráér? Inkább a friss nyugdíjasok, illetve a nagyon elkötelezettek. Mivel azonban Lengyelország és Olaszország egész területén az egyetem csak októberben kezdődik, a legközelebbi ifjúsági világtalálkozóra pedig 2022-ben, Portugáliában kerül sor, mi mégis az egész hétre várjuk a fiatalokat, de legalább csütörtöktől vasárnapig, hiszen külön a számukra is szervezünk programokat. Ilyen lesz a közösségek szentségimádása, várhatóan a Szent István-bazilika előtti téren, vagy az ifjúsági est a Papp László Budapest Sportarénában, a Forráspont ifjúsági eucharisztikus napok folytatásaként. De várjuk őket a Kossuth téri szentmisére, a körmenetekre és a zárómisére is.

Melyek lesznek az események központi helyszínei?

– 2020. szeptember 13-án a Puskás Ferenc Stadionban lesz a nyitómise, a hétköznapok délelőtti programjainak a Hungexpo ad otthont, de 16-án, szerdán délután például 10 plébánia látja majd vendégül a külföldről érkezetteket, nyelvek szerint, és görögkatolikus szentmise is lesz a bazilikában aznap este. Ezenkívül a bazilika előtti tér lesz a szentségimádás helyszíne, a Hősök tere és a Kossuth tér egy-egy misehelyszín lesz, illetve e két pont között halad majd át a fáklyás felvonulás. Gondoltunk arra is, hogy a családok számára a Margitszigetre szervezünk egy matinét.

Mennyi résztvevővel számolnak?

– Az előző két eucharisztikus világtalálkozón nagyjából 15 ezer ember vett részt magán a kongresszuson, két részletben. A Hungexpo 15 ezres befogadóképességének ez meg is felel. Inkább a nagy eseményekre várunk többet. A Puskás-stadion közel 70 ezer embert lesz képes befogadni, itt ennyivel számolunk a közös elsőáldozással egybekötött nyitómisére, ami az ember életében egyszer adódó, hatalmas és szép, hiterősítő esemény lesz. Magán az eucharisztikus körmeneten és a szabadtéri miséken sok tízezer, de akár sok százezer ember is részt vehet. Nehéz meghatározni: az 1938-as eseményen mintegy félmillióan voltak, ebből 50 ezren jöttek külföldről és százalékosan többnyire ez a 90/10-es arány a jellemző. De remélem, hogy ez most egy kicsit más lesz, hogy most még többen érkeznek külföldről – akik Magyarország vendégszeretetét megtapasztalhatják.

Május 8. és 11. között 90 ország küldöttei érkeznek Budapestre, hogy a programtervezettel és a helyszínekkel megismerkedjenek és a kongresszust előmozdítsák a saját országaikban. Külföldön újabban kissé megtépázott reno­méja van a magyar vendégszeretetnek, igyekszünk ezen is javítani. Mindenki láthatja majd: aki az ajtókon keresztül érkezik, azt szívesen látjuk.

Mi az, amit a Fejér megyeieknek is érdemes tudniuk?

– A részvételi regisztráció szeptemberben indul, a közös elsőáldozásra pedig május 20-ig tartanak az előregisztrációk, de később is lehet jelentkezni. Minden elsőáldozó számára készíttetünk ugyanis méretre varrt, egységes ruhát, amit utána a plébániákra haza lehet vinni. A részvétel minden vidékről érkezőnek ingyenes lesz, a NEK titkársága a kongresszus résztvevőinek utazási költségeit átvállalja, akár a nyitó-, akár a zárómisére vagy az egész hétre. Lesz egy regisztrációs díj, amit igyekszünk minél alacsonyabban tartani, hogy minél többeknek legyen lehetőségük eljönni. Ezért cserébe jár majd műsorfüzet, hátizsák, az utazási költségek átvállalása, a napi BKK-jegy és belépő a Hungexpo területére, továbbá hétfőtől péntekig ebéd.