A zeneműben tizenkét keresztény egyház hagyománya elevenedik meg egyházi és világi előadók tolmácsolásában. Szerzője a magyar állami kitüntetéssel is elismert Armando Pierucci ferences atya, a jeruzsálemi Szent Sír székesegyház orgonistája, kortárs egyházi zeneszerző.

Pierucci így ír a zenemű forrásairól, spirituális tartalmáról: „A szimfónia a Jeruzsálemben egymás mellett élő tizenkétféle keresztény egyház hagyományos zenei anyagából merít olyan részeket, amelyeket általában az eucharisztikus liturgiában énekelnek. Ezek ihlették a szimfónia 12 tételét. A zenemű ― bár nyugati karakterjegyeket mutat ― párbeszédbe lép különböző kultúrákkal és korokkal az ősi örmény, bizánci, szír-arámi, etióp, kopt (fáraói), káld stb. zenei hagyományok segítségével… A tételek elején a gondosan megőrzött dallamok ’a capella’ szólalnak meg az egyes vallásokat képviselő tizenkét énekes előadásában… A szimfónia a hallgatót csendes szemlélődésre hívja, hogy lelki füleivel tapasztalja meg az Egyház titokzatos közösségét, a Titokzatos Testet, amely tüdejének keleti és nyugati felével egyszerre lélegzik, s amely minden tagjával a Krisztusi Eucharisztia testében és vérében él: egy túláradó szépség misztériuma, a Szentlélek Úristen műve és a Szentháromság Szeretetének megtestesülése.”

Az Eucharisztikus szimfónia létrehozása kulturális projektként is jelentős. A projekt Jeruzsálemben született, onnan indult szabadtéri előadással a Getszemáni-kertben, s meglepő gyorsasággal fejlődött. Segíteni szeretné a nyugati és a keleti egyházak közötti jobb megértést. A szimfónia minden keresztényt egyénileg és közösségben meghív arra, hogy felfedezze a valódi testvériség lelkületét, a más egyházakban élő hagyományok sokszínűségét, s közben ismerje fel és ápolja saját identitását és egyházának liturgikus vagyonát.

A szimfónia arra is felkínálja a lehetőséget, hogy közös keresztény tanúságot tegyünk a nemzetek közössége előtt, és felhívjunk mindenkit a vallásszabadság tiszteletben tartására, amely a világ annyi pontján szenved csorbát, különösképp a mai változó időkben a Közel- és Távol-Kelet országaiban, a kereszténység bölcsőjében. Így nyilvánul meg Krisztus testének a szenvedő tagokkal való szolidaritása. A szimfónia megbékélésre, egységre és békére hívja a keresztény és más vallási közösségek vezetőit, valamint a politikai és polgári vezetőket: minden jóakaratú embert.

A mű születése és ősbemutatója egybeesett azokkal a kapcsolatfejlesztési lépésekkel, amelyekkel az elmúlt években Magyarország a szentföldi egyházak és a keleti keresztény közösségek felé fordult. Az egyházi kapcsolatok szerves részeként kóruscsere alakult ki két ferences intézmény, a budapesti Szent Angéla Ferences Gimnázium és a jeruzsálemi Magnificat Intézet között. Testvérvárosi kapcsolat született Kalocsa és Betlehem, Eger és Jerikó között. A betlehemi Születés bazilika nemzetközi felújítási alapját elsőként Magyarország adománya gyarapította. Így vált lehetővé, hogy Armando Pierucci alkotását Budapesten is bemutassák.

A zeneművet a Szent István-bazilikában Virágh András vezényletével a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, a Szent Efrém Kórus és a Szent Angéla Öregdiákok Énekkara adja elő Megyesi Zoltán és Sirákné Kemény Kinga szólisták, valamint tizenkét keresztény egyház képviselője, közöttük szentföldi vendégek közreműködésével.

A belépés díjtalan, az adományokat a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus jótékonysági szolgálatának támogatására, illetve a Szentföldi Ferences Kusztódia Magnificat Zenei Intézetének javára fordítják.

Magyar Kurír