Erdő Pétert rendes taggá választotta a Magyar Tudományos Akadémia

Erdő Péter 2003-ban védte meg száz százalékos eredménnyel nyilvános vitában az "Egyházjog a középkori Magyarországon" című munkáját, amelyet az MTA doktori pályázatára nyújtott be.

A Magyar Tudományos Akadémia 2007. májusában  tartott 177. közgyűlésén választották Erdő Péter bíborost az Akadémia levelező tagjai közé. Székfoglalóját A kánonjogi esetmegoldás módszere a késő középkorban címmel 2007. november 29-én tartotta meg.

Személyében hosszú évtizedek után újra nemzetközi hírnevű egyházjogász lett tagja az Akadémiának. A történelmi egyházak rendszerint képviseltették magukat az MTA tagjai között, ez a tradíció azonban 1945 után megszakadt. A legmagasabb tudományos körbe az egyházi személyiségek felekezetektől függetlenül kerülhettek be, így szerepelhetett közöttük Serédi Jusztinián esztergomi érsek és egyházjogász, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, író, Jedlik Ányos bencés fizikus, Kelemen Krizosztom bencés főapát, az evangélikusok közül Ballagi Mór nyelvész, teológus, a reformátusok közül Fröhlich Róbert lelkész, archeológus.

Az MTA vezető tisztségviselői között is előfordultak egyházi személyiségek, mint például  Fraknói Vilmos elnökhelyettes és Kelemen Krizosztom főtitkár. Előbbi kanonokként és címzetes püspökként történetírással foglalkozott, utóbbi pedig egyházi és szépirodalmi munkásságával alkotott maradandót.

Erdő Péter 1976-ban szerezte meg a teológiai doktorátust, 1977-1980 között a Pápai Magyar Intézetben kánonjogi tanulmányokat folytatott, melynek befejezéseként kánonjogi doktorátust kapott. 1980-1986 között az esztergomi hittudományi főiskolán tanított teológiát, 1987-ben pedig a Pápai Magyar Intézet megbízott rektora volt.

Erdő Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanszékvezető egyetemi tanár lett az 1988-as újraalapítás évében, 1996-1998 között ugyanitt volt dékán, ezt követően 2003-ig az egyetem rektoraként tevékenykedett. Erdő Péter mintegy húsz könyv és kétszáz tanulmány szerzője a kánonjog témájában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jogi bizottságának és teológiai bizottságának jelenleg is elnöke.

* * *

Az új levelező tagok között három olyan kutató van, akik az MTA Lendület kiválósági programja keretében alakíthattak önálló kutatócsoportot: a 41 éves Kiss L. László csillagász, aki jelenleg az Akadémia legfiatalabb tagja, Domokos Péter fizikus (43) és Buday László biokémikus (50).

Az Akadémia frissen megválasztott levelező tagjai között négy női kutató van: Madas Edit Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, E. Kövér Katalin kémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára és Pálné Kovács Ilona, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Levelező tagjai közé választotta az MTA Csermely Péter biokémikust, hálózatkutatót, a Semmelweis Egyetem (SE) egyetemi tanárát, Borhy Lászlót, az ELTE ókori régészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, Karádi Istvánt, a SE Általános Orvosi Karának dékánját.

Az akadémikusok gyűlése 31 levelező tagot választott az MTA rendes tagjává, köztük két Lendület programos kutatót, Nusser Zoltán neurobiológust és Nagy László molekuláris biológust. Rendes taggá választotta a közgyűlés többek között Sólyom László jogtudóst, volt köztársasági elnököt, Erdő Péter kánonjogászt, bíborost, egyetemi tanárt, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érsekét, Somogyi Péter Pált, az Oxfordi Egyetem Agy-díjas professzorát.

Tizennyolc tudóst választottak az MTA külső tagjává, köztük Andreas Oplatka történészt, egyetemi tanárt és Mezey Éva őssejtkutatót, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetének laborvezetőjét, aki elsőként mutatta ki társszerzőjével, hogy a keringő vérsejtek képesek bejutni a központi idegrendszerbe és ott neurális sejtekké alakulni.

Húsz kutatót választottak az MTA tiszteleti tagjává, köztük Axel Ullrichot, a géntechnológia kiemelkedő alakját, a világ 9. legidézettebb tudósát.

Az MTA-ról szóló törvény értelmében az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külföldi tudósok közül választott külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják. A hetven évnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a kétszázat, a hazai akadémikusok teljes száma pedig nem lehet több 365 főnél. A 2012-es tagajánlás keretében 141 levelező tagra érkezett ajánlás, a tudományos osztályokban titkos szavazáson 40 jelölt kapta meg a szavazatoknak több mint 50 százalékát, közülük választották ki a 26 új tagot.

MTI/Magyar Kurír