A szertartás kezdetén a bíboros kiemelte: miközben kérjük Mádl Ferenc számára az örök boldogságot, egyben hálát adunk Istennek azért a sok értékért, amit munkásságával a néhai köztársasági elnök ránk hagyott.

A szentmisén megjelent az államfő özvegye, Mádl Dalma asszony és néhány rokon.

Az evangélium János könyvéből (6,22–59) hangzott el, Jézus tanítása a mennyei Kenyérről. Erdő Péter kifejtette: aki ezt a Kenyeret eszi, örökké él. Az Eucharisztia és az örök élet kapcsolatára nem mindig gondolunk, még akkor sem, ha gyakoroljuk katolikus hitünket. Pedig Jézus több helyen beszél az Élő Kenyérről, az Élet Kenyeréről, ami az Oltáriszentség, és

ez az a Kenyér, ami olyan szorosan összekapcsol Krisztussal, ami már nemcsak lelki kapcsolat, hanem valamiképpen testünk valóságát is átjárja.

Ez persze felelősség, küldetés, mert

Krisztus hordozói kell hogy legyünk a világban.

Ha ilyen szorosan kapcsolódunk hozzá, akkor részesülünk vele együtt a halál után a föltámadás dicsőségében is. Ez volt az a nagy felismerés, amit a keresztények evangéliumnak, örömhírnek neveztek.

Erdő Péter felidézte: sosem felejti el, amikor Mádl Ferenc elnök úr részt vett nagy nemzeti ünnepeinken, és szentáldozáshoz is járult. Megvallotta a hitét – egyszerűen, nem hivalkodóan, de egyértelműen.

„Melegség öntötte el a szívemet, hogy van olyan állami vezető, aki osztozik velünk, katolikusokkal a hitben, és ezt meg is mutatja” – fogalmazott a bíboros, prímás. Hozzátette: aki igazán hisz, az nem hivalkodik a hitével és a vallásosságával, hanem szerényen, de nem szégyenlősen megéli azt, akár a magánéletében, akár a többiek előtt. Erre mutatott példát Mádl Ferenc, és ezt a példát nem lehet elfelejteni.

„Őszinte vallásosságának egyik nagyon szép megnyilvánulása volt, amikor 2005. április elején, II. János Pál pápa halálakor itt, a Mátyás-templomban imádkoztunk az elhunyt pápáért, és hálát adtunk Istennek szolgálatáért. Mádl Ferenc velünk imádkozott, osztozott velünk az Egyház gyászában és a hálaadásban. Adja Isten, hogy most már együtt lehessen Szent II. János Pál pápával az örökkévalóságban is” – fohászkodott Erdő Péter bíboros.

Az Eucharisztia az Élet kenyere – hangsúlyozta a főpásztor. – De aki még nem jutott el abba az életkorba, hogy magához vegye az Oltáriszentséget, a keresztség révén már ő is szentségi úton, egyértelműen kapcsolódik Krisztushoz. Ezért van az, hogy őseink a hitben az első keresztény nemzedéktől fogva mindig is megkereszteltették a gyerekeket. Hiszünk abban, hogy a megkeresztelt gyerekek útja egyenesen vezet az örök boldogság felé.

Imádkozzunk egész hívő közösségünkért, hogy mindnyájan ismerjük fel, hol van életünk súlypontja, és ezzel a bizalommal és reménységgel járjuk végig életutunkat – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír