Erdő Péter felszentelte Budapest-Lágymányos új templomát – KÉPGALÉRIÁVAL A templomszentelés a fények ünnepe, hiszen itt ragyog fel Krisztus, a világ világossága – mondta október 31-én, Mindenszentek ünnepének előestéjén Erdő Péter bíboros a Budapest-Lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-templomot felszentelő szentmisében.

KÉPGALÉRIÁVAL - klikk a képre!

Szentmisével ünnepelte újonnan épült temploma szentelését a Szent Adalbert plébánia közössége. A templombelsőt zsúfolásig megtöltötték a hívek, sőt, a templom előtti teraszt és lépcsőzetet is. A szertartáson mintegy 40 pap vett részt, továbbá szerzetesrendek képviselői, közéleti személyiségek, köztük Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. A szentmisén jelen volt Székely János püspök.

A templomkülső szentelésével kezdődő szertartás szentmiséjét Erdő Péter bíboros mutatta be.

Több nemzedéknyi várakozás után valósult meg a templomépítés nagy terve – elevenítette fel Erdő Péter bíboros szentbeszédében a Budapest-Lágymányos Szent Adalbert Plébánia életének azon eseményeit, melyek a ma ünnepéhez elvezettek. Örömének adott hangot, hogy a most felépült templom és plébánia révén olyan eleven hitben élő közösség talált otthonra, mely emberibbé, élhetőbbé teszi maga körül a várost és a világot.

János evangéliuma nyomán felidézte a jeruzsálemi templomszentelés eseményét, azt a napot, amikor Jézus a templomba látogatott, s látogatása által az a nap a szabadság, az Istennel való találkozás ünnepévé vált, hiszen Jézus Krisztusban maga Isten jött népe közé – mondta a főpásztor. Majd rámutatott: találkozhatunk vele itt, a templomban, a szentségekben, de jelenlétét jelképezi a húsvéti gyertya fénye is, mely világít és melegít.

A templomban lakást vesz Isten. A mindenütt jelen lévő Teremtő egészen különlegesen jelen van itt, a mi templomunkban. Beleborzongunk Isten valóságának távlatába, és elbűvöl minket hívogató szeretete – fogalmazta meg a szentmisében jelenvalóvá váló keresztáldozat, az egyetlen, megismételhetetlen és teljes értékű áldozat misztériumát Erdő Péter bíboros. Testét és vérét vehetjük magunkhoz a szentáldozásban, így bennünk is otthonra talál, és kiárasztja ránk szentháromságos életének gazdagságát – fogalmazott a bíboros.


Boldog Meszlényi Zoltánról első alkalommal neveznek el templomot. A 2009-ben boldoggá avatott vértanú püspök maga is a szabadság jelképe, hiszen ő is az egyház szabadságáért áldozta életét – mondta Erdő Péter. Majd idézte a püspök 1941-ben elmondott, ma is irányadó beszédét, melyben a háborút követő újjáépítés feladatát fogalmazta meg: nemzedékünknek romokat kell eltakarítani, s évtizedek munkájával kell népünket a mélységből felemelni.

Adja Isten, hogy mi is ilyen hittel teljesíthessük mai kötelességeinket, és sugárzó jel lehessünk népünk és a világ számára – zárta beszédét a bíboros.

A homíliát követően folytatódott a templomszentelés szertartása. Az oltárszentelés, a Mindenszentek litániáját követően az oltár márványtalapzatában elhelyezték Szent Adalbert és Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéit, s végül felszentelték a templom felszerelését: az oltárt leterítették, feszületet helyeztek rá. A szentmisében Erdő Péter meggyújtotta az örökmécset.

A 2008-ban az önkormányzattól használatba kapott telken 2013. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén Erdő Péter bíboros helyezte el az épület alapkövét. Idén március 13-án tartották a bokrétaünnepet, amikor a főpásztor megáldotta a szerkezetkész épületet. Végül október 30-án szentelte meg Erdő Péter a templom két régebbi és egy újabb harangját, melyek a szertartást követően kerültek a toronyba. A templom tervezője a Jahoda és Páricsy Építésziroda, a szakmai lebonyolítást és műszaki ellenőrzést a KIMA Stúdió, a kivitelezést pedig az ALP-INTER MAGASÉPÍTŐ Kft. végezte. Urnatemetőt is létesítettek és harangláb is tartozik a templomhoz. Az épületkomplexum számos közösségi esemény színhelye lesz a jövőben.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban született. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-től Sinope címzetes püspöke, ettől kezdve a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke, majd püspöke lett.

A püspököt 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások és a végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg.

2004-ben Erdő Péter indította el Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely a püspököt kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben október 31-én avatták boldoggá az esztergomi bazilikában.

Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír