JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

A nyomelemek elnevezés abból adódik, hogy szervezetünkben – a vas kivételével – szinte csak nyomokban fordulnak elő az ezzel jelölt ásványi anyagok, meglétük azonban elengedhetetlen testünk, anyagcserénk megfelelő működéséhez. A nyomelemek fő feladata, hogy biztosítsák a biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását; az enzimek 30 százalékának megfelelő működéséhez szükségesek. A cink, a jód, a mangán, a szelén és a réz mellett a szervezetünk számára legfontosabb nyomelem a vas.
Egyes nyomelemek más nyomelemek jelenlétében másképp szívódnak fel. A magas cinkbevitel például hosszú távon csökkentheti a réz és a vas felszívódását. Egy nyomelem felszívódásának mértékét és mennyiségi hasznosulását befolyásolja, hogy az adott elem milyen mértékben van jelen a szervezetben, vagy hiányzik belőle. Ez különösen igaz a vas felszívódására, mivel vashiányos állapotban kis mennyiségű bevitel esetén is meglepő hatékonysággal képes beépülni a szervezetbe.

A vas

Egy felnőtt nő szervezete kb. 2,5-3 g, egy férfié 3,5-5 g vasat tartalmaz. A vaskészlet 60-70 százaléka aktív formában (pl. enzim, hemoglobin) van jelen, míg kisebb hányada fehérjékhez kötötten. A vas fő feladata az oxigén- és szén-dioxid-, illetve az elektronszállítás. A vas anyagcseréjének szabályozása a vékonybélben történik, a felszívódás mértékét ugyanakkor mindig a vasraktárak telítettsége határozza meg.

Figyeld a vérképed!

A rendszeres (legalább évenkénti), rutinszerű vérvétel azért is nagyon fontos, mert nemcsak akkor van baj, ha kevés a szervezetedben a vas, hanem akkor is, ha túl sok. Ha vérképeden az alábbi értékeket találod, minden rendben van, szervezeted számára éppen az egészséges mennyiségű vasat biztosítod:

Csecsemő: 7–18 umol/l (40–100 mg/dl)
Gyermek: 8–22 umol/l (8–22 mg/dl)
Felnőtt férfi: 12–31 umol/l (65–175 mg/dl)
Felnőtt nő: 9–30 umol/l (50–170 mg/dl)

A vas főbb jellegzetességei:

A vér oxigénszállításának alapvető elemeként a hemoglobin és mioglobin része, illetve számos fehérje-anyagcserében részt vevő enzim fontos alkotója.
A vas két fajtáját különböztetjük meg étrendünkben: hem-vas az állati eredetű élelmiszerekben és nem hem-vas a növényi eredetűekben.
Az állati eredetű élelmiszerekben előforduló vas hatékonyabban szívódik fel a szervezetben, mint a növényi eredetű, de egyidejű fogyasztás esetén a C-vitamin és az állati eredetű hem-vas nagyban javítja a növényi eredetű vas felszívódását.
A teában lévő tanninok (csersavak), a kalcium, a polifenolok és a fitátok (hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban) csökkentik a nem hem-vas felszívódását.

Forrásai:

Elsősorban húsok, csirkehús, marhahús (általában a vörös húsok több vasat tartalmaznak, mint a fehér húsok), belsőségek, máj, egyes töltött húsok, hurkák, hüvelyesek, bimbós kel, spenót, petrezselyem, friss csipkebogyó, ribiszke, mák, mogyoró, brokkoli tartalmazzák.
A vassal dúsított gyümölcslevek, tofu, gabonapelyhek is ajánlhatók.

Vashiány

A vashiányra egyrészt a vérképeden látható kedvezőtlen adatokból következtethetsz, de legtöbb esetben a hiány tünetei jelzik a változtatás szükségességét – a táplálkozásban és az életmódban egyaránt.
A vashiány igen szerteágazó tüneteket produkál, melyek közül csak néhány elég közismert ahhoz, hogy a laikus beteg is gyanút fogjon. A legbiztosabb módszer tehát, ha egymással összefüggéstelennek tetsző tünetek esetén vérvételre mész, hiszen vérképedből azonnal kimutatható az esetleges probléma.

Tünetek: