Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001 óta minden évben – külön megállapodás keretében – támogatja a média egy munkatársát a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítéséért a nem egyházi sajtóban.

Mi, emberek mi másról is lehetnénk megkülönböztethetők, mint hogy kommunikálunk? A filozófus azt mondta: „Gondolkodom, tehát vagyok”, de akár azt is mondhatta volna: Beszélek, tehát ember vagyok – fogalmazott rövid beszédében Veres András. Az MKPK elnöke elmondta, éppen ezért az Egyház – azon túl, hogy az isteni kinyilatkoztatás kommunikációját végzi – szeretné azokat, akik ebből a kommunikációból jeles módon kiveszik a részüket, példaként állítani a többiek elé.

A mai világban, amikor sokszor szenvedünk attól, hogy a kommunikáció milyensége nagyon alacsony színvonalra kezd süllyedni, a tartalmáról nem is beszélve, mi kiemeljük azokat az embereket, akik emelik a közbeszédet, emelik a kommunikáció minőségét, akik saját gondolataikat Isten kinyilatkoztatásához kapcsolva úgy adják tovább, hogy ezzel értéket közvetítsenek – hangsúlyozta a főpásztor. Veres András szerint az Egyház kötelessége példaképként állítani mások elé azokat, akik a nem egyházi sajtóban dolgozva is felvállalják a kommunikációnak ezt a formáját.

Tudjuk, a szó is tud ölni, nem csak a fegyver. Akkor helyes, ha azzal mindig építünk, akár személyiséget, személyt, akár közösséget, de mindig pozitív üzenetet adunk, hogy akiről szólunk, azt is magasabb értékre tudjuk emelni, és különösen azokat, akikhez szólunk – fogalmazott a püspöki konferencia elnöke, aki beszéde után átadta a díjat Borsodi Attilának.

Borsodi Attila Hatvanban született, keresztény családba. A helyi Hatvani Szent István Sportiskolai Általános Iskolába (akkori nevén IV. sz. Állami Általános Iskolába) járt, majd a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban érettségizett. Általános és középfokú tanulmányai során leginkább a történelem és költészet iránti szeretetével, a verseléssel, illetve a sporteredményeivel tűnt ki. Több alkalommal is elnyerte Gödöllőn a „Jó tanuló, jó sportoló” díjat.

A gimnáziumban töltött éveket követően felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol történelem szakon tanult, majd ezzel párhuzamosan járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára politikaelmélet szakra. A két diploma megszerzése után – már munka mellett – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, kommunikáció szakon szerezte harmadik diplomáját.

Az újságírással már a középiskolás évei alatt elkezdett foglalkozni, barátaival az intézményben saját újságot szerkesztettek. Hivatásszerűen a második diploma megszerzése óta dolgozik a sajtóban, kezdetben az akkor induló Napi Ász bulvár napilap belföld rovatánál helyezkedett el. Ezt követően átigazolt a Magyar Nemzethez, és ma is a lapnál dolgozik, 2020 szeptembere óta már főmunkatársként.

Borsodi Attila pályája elején leginkább politikai témájú cikkeket írt, később azonban egyre inkább a vidéki magyarság ügyei, az emberi sorsok, problémák felé fordult. Idővel újabb területeket karolt fel, így mind több cikket, riportot, interjút készített nemzetpolitikai kérdésekről, a határon túli magyarok helyzetéről és jószolgálati tevékenységekről. Leginkább talán mégis akkor teljesedett ki a munkássága, amikor – főleg 2015 után – egyre többször kezdett egyházi témákról írni. Mind jobban kereste a lehetőségét annak, hogy olyan papokkal, szerzetesekkel és nővérekkel találkozhasson, akik kiváló példaképei az egyre inkább értékválsággal küzdő 21. századi embernek. A Magyar Nemzet hasábjain folyamatosan beszámol többek között a Katolikus Karitász munkájáról is, valamint interjúkat készít a lap számára a nagyobb keresztény ünnepek alkalmával. A 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeiről napi szinten tudósított.

A magánéletben is igyekszik a környezete számára jó példával elöl járni. Családjával az elsők között csatlakozott a Kárpátaljai Testvércsalád Mozgalomhoz. Hosszú évek óta támogatják a dévai Szent Ferenc Alapítványt, az egyik Böjte-gyermeket keresztfiukká fogadták és segítik. A munkahelyen több gyűjtést szervezett rászorulók megsegítésére. Lakóhelyén megalapította a Nagykovácsi Szeretetszolgálat Facebook-csoportot, és ennek keretében több adománygyűjtést szervezett. A jószolgálat számára a kommunikáció maga, mert azt vallja, hogy fontosak a szép szavak, de a rászorulók felkarolásával tud a leghitelesebben a jézusi úton járni.

Feleségével három gyermeket nevelnek szeretetben, a család legfiatalabb tagja tavaly júniusban született meg.

Borsodi Attila köszönőbeszédében elmondta, hogy Szalézi Szent Ferencben és benne közös az, hogy mindketten az emberek szolgálatát választották, igaz, ő nem pap lett, mint a díj névadója – bár az anyai nagyapja nagyon szerette volna –, hanem újságíró. Hivatásának alakulásában fontos szerepe volt egy álmának tizenéves korában, amelyben a körülötte rossz dolgokat tevő – kábítószert fogyasztó, bujálkodó, erőszakos cselekményeket elkövető emberekért imádkozott az elsötétült égből megjelenő Jézus Krisztushoz. Krisztus odament hozzá, letérdelt, adott egy csókot a homlokára. Akkor nem értette, hogy ennek milyen jelentősége lesz az életében, de annyit megértett belőle, hogy az emberekkel kell foglalkoznia, s mivel szónoki képességei nem voltak, írni kezdett. Először verseket írt, aztán lépett az újságírói pályára.

Borsodi Attila az ösztöndíj mellett a Magyar Kurírnak köszönhetően egy Új Ember-könyvcsomagot is átvehetett, mely a kiadó új kiadványaiból állt.

A díjátadón közreműködött a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium tanulója, Törőcsik Ákos.

Szerző: Agonás Szonja

Laudáció: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír