2017. november 29-én a szombathelyi Székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra dr. Konkoly Istvánt, a Szombathelyi Egyházmegye nyugalmazott megyéspüspökét. A gyászmise főcelebránsa dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt. 

Gyászol a Szombathelyi Egyházmegye. Néhány napja már fekete zászlók lobognak az intézmények homlokzatán, jelezve: veszteség ért minket. Dr. Konkoly István, a Szombathelyi Egyházmegye 14. megyéspüspöke november 20-án hazaköltözött a Teremtőhöz. Egy haláleset mindig megrendíti az embert. Kicsit megállásra készteti, elgondolkodtatja az élet értelméről, és keresi a válaszokat: hogyan tovább. A keresztény ember számára azonban van egy vigasz: Krisztus. Aki feltámadt a halálból. Aki megjelent az apostoloknak, bizonyságot adva számukra: legyőzte a halált. Ebből merítettek erőt az egyházmegye papjai és hívei, amikor szeretett és tisztelt főpásztoruktól búcsút vettek november 29-én a Székesegyházban. Már a gyászmise előtt másfél órával érkeztek a hívek és a papok, hogy leróják kegyeletüket Konkoly István ravatal előtt. 

A gyászmise előtt rózsafüzért imádkoztak a hívek és a papság, majd dr. Perger Gyula, a Szily János Látogatóközpont igazgatója felolvasta dr. Konkoly István lelki végrendeletét. Ezt meghallgathatják itt. 

A gyászmisén részt vettek – többek között – Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, dr. Veres András, az MKPK elnöke, korábbi szombathelyi megyéspüspök - Konkoly István utóda -, valamint az egyházmegye papjai és számos hívő Vas és Zala megyékből. A szentmise elején Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius tolmácsolta Ferenc pápa üzenetét, amelyet Székely János megyéspüspöknek küldött Konkoly István haláláról értesülve. A részvét táviratot meghallgathatják itt. 

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek mondta a szentbeszédet, amelyet személyes emlékekkel tűzdelt tele. Volt miből meríteni: több mint 8 évig segítette közvetlenül is püspök atya munkáját. Az első a hálaadás, kezdte szentbeszédét érsek atya. „Megköszönjük a 87 évet amellyel Urunk megajándékozta Püspök atyát. Ebből 63 évet töltött el papi szolgálatban.” Érsek atya felsorolta Konkoly István papi működésének állomásait, majd felidézett egy nemrég történt találkozást, Püspök atya egyik volt hittanosával. „Tőle is azt tudom, amit korábban is már tudtam: Püspök atyát mint hitoktatót, nagyon szerették. Elmondhatta hittanosairól Szent Pál szavait: Ti vagytok a mi ajánlólevelünk, a szívünkbe írva. Olvassa és megérti miden ember, mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok, amit mi írtunk. Nem tollal és tintával, hanem az élő Isten, élő lelkével.”

Munkáját mindig nagy igényességgel végezte, nagy gondot fordított a liturgia végzésére, a hitoktatásra, a szentbeszédekre, az egyházi épületek karbantartására, mondta érsek atya, aki felsorolt néhányat a Konkoly István által létrehozott intézmények közül és példákat sorolt a megvalósult egyházi épületek renoválásából, megépítéséből.  És természetesen a Szentatya 1991-es szombathelyi látogatásának a megszervezése is az ő feladata volt. 

Érsek atya szentbeszéde folytatásában megyéspüspök atya erényeit emelte ki és állította példaként a megjelentek elé. Kiemelte szorgalmát és lelkiismeretességét kötelességei teljesítésében. Nem volt olyan eset, hogy este ne tudta volna másnap mit fog prédikálni, mit fog előadni, mondta Márfi Gyula. Nem volt benne gőgös elbizakodottság és irigység. Mindig elismerte mindenkinek a jó munkáját és mások sikereinek is tudott örülni. Megvolt benne az együttérzés erénye is, emelte ki érsek atya, aki felidézte, hogy pl. együtt látogatták a kórházban a beteg paptársakat. Püspök atyának sokat kellett szenvednie. Nem csak az utolsó években, hanem korábban is, mondta érsek atya. 

A Purgatóriumról sokat nem tudunk, mondta érsek atya. Én azt gondolom, hogy a Purgatórium lényege a szenvedő Krisztussal való fájdalmas, de szeretettel teljes együttlét. Látnunk kell, ahogy vonaglik a kereszten és hallanunk kell a hangját, ami nekünk is szól: Miért hagytál el engem? Visszamennénk a Földre, hogy újrakezdjük az életet, kijavítsuk a hibákat, de ez nem lehetséges. Az egyetlen élet véget ér. Ezért eltölti szívünket egyfajta fájdalom, bűnbánat és a Mesterrel való együtt érző szeretet. Ennek hatására megtisztulunk és átjutunk a szenvedő Krisztussal való együttlét fájdalmas állapotából a halálból dicsőségesen feltámadt Krisztussal való együttlét gyönyörűen szép állapotába. Vajon lehetséges, hogy egyesek már itt a földön átmenjenek a Purgatóriumon a keresztre feszített Krisztussal való egyesülésben? – tette fel a kérdést Márfi érsek. Azt hiszem ez lehetséges és talán Konkoly püspök atyára is igaz. Ez a gondolat is erősíti bennünk a bizalmat, hogy az Úr máris magához vette őt, jutalmazva erényeit, megbocsátva gyarlóságait és megvigasztalva őt a szenvedéseiért.

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek szentbeszédét meghallgathatják itt. 

A saját, valamint az egyházmegye papsága nevében Brenner József nagyprépost búcsúzott Konkoly Istvántól. Felidézte a közös, munkában töltött éveket, a köszöntőket, és azt, hogy nyugdíjba vonulásakor is ő búcsúztatta. „Ez a búcsú most egészen más: elköltöztél.” Brenner atya idézte a Szentírást: „amikor a földi sátor összeomlik, Istentől kapunk új, örök lakóhelyet.” A Jóisten mindannyiunkat maga köré akar gyűjteni. Ez azt is jelenti, hogy Istennek gyűjteménye van lelkekből, emberekből és Isten nem akar egyetlen embert sem nélkülözni, hangsúlyozta Brenner atya. Isten szeretetében von minket össze a túlvilágon. Amikor a túlvilágról beszélünk, akkor az emberek azt gondolják, hogy a meghaltak messze kerülnek tőlünk. De ez nem így van. A túlvilágon nem ennek az életnek a törvényei vannak. Ott nincs távolság. Így a meghalt lelkek nagyon közel vannak hozzánk. Felidézte Brenner atya a Jelenések könyvének egyik látomását, amelyben azt olvassuk, hogy a bárány trónja előtt könyveket nyitnak ki, köztük az élet könyvét. „István atya a Te életed könyvét is kinyitották.”  Minden könyvnek három fejezetét tudjuk megkülönböztetni, mondta nagypréspost atya. Az első a cím: ez az életünkre vonatkozóan azokat a címeket, pozíciókat, rangokat jelenti, amiket elértünk. A Jóisten nem ezt nézi. Ennél lényegesebb a tartalom, a második rész, emelte ki Brenner atya. A fejezeteket a Jóisten írja: kik vagyunk, hová kerülünk, mi a feladatunk. Minden embernek vannak hibái, de reményünk, hogyha a hibáikat és bűneinket megbánjuk, akkor Isten eltörli ezeket, mintha meg sem történtek volna. A jócselekedeteink viszont megmaradnak és örökre ott maradnak Isten előtt. A harmadik rész a befejezés. A Te életed befejezése méltó volt, mondta Brenner atya,  aki utalt rá: élete utolsó szakaszában Konkoly István nagy bizalommal fogadta el Isten kezéből a szenvedést. 

Brenner József búcsúbeszédét meghallgathatják itt.  

Ezt követte a temetési szertartás, amit dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök vezetett. Ezt követően az egyházmegye papságának kíséretében Püspök atya koporsóját a Székesegyház kriptájába vitték, ahol dr. Fábián Árpád püspök atya mellé helyezték végső nyugalomra.