Erdő Péter bíboros, prímás kezdeményezésére első alkalommal került sor a budapesti katolikus iskolák közös Veni Sancté-jára szeptember 1-jén a Szent István-bazilika előtti téren, melyre tizenhat fővárosi egyházi fenntartású (egyházmegyei, szerzetesi) iskola tanulói, pedagógusai jöttek el.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szervező Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) tájékoztatása szerint, a meghívott vendégekkel együtt ötezer kétszáz ember – a közel négyezer diák mellett sok száz pedagógus – vett részt a Szent István-bazilika előtti téren megtartott tanévnyitó szentmisén.


A szertartás előtt ünnepélyes menetben vitték az iskolák zászlóit az oltárhoz és moderátor mutatta be a tanintézményeket.

A szentmisén Erdő Péter bíboros mondott szentbeszédet, melyet az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk.


Kedves iskolások! Kedves pedagógusok! Kedves szülők!

1. Amikor reggelenként a Práter utcai Általános Iskolába mentem, mindig túl nehéznek éreztem a táskámat. Ott voltak benne a könyvek, füzetek minden órára. Ott volt becsomagolva az uzsonna, később a tornacipő is. Még később mellette egy nagy mappában vinni kellett néha a rajztáblát is, ami majdnem a földig lógott le. De a táskánál is nehezebb volt sokszor a bizonytalanság, hogy kihívnak-e felelni, hogy lesz-e dolgozat, hogy jól fogok-e szerepelni. Ezért útközben pár szóval mindig megszólítottam Jézust. Arra kértem, hogy ez a nap jól sikerüljön. Végiggondoltam, hogy előző nap készültem-e minden tárgyból, és legtöbbször megnyugodtam. Úgy éreztem, hogy amit tudtam, megtettem. És akkor azt mondtam Jézusnak: „Te látod, hogy igyekeztem, akárhogy sikerül is, köszönöm neked”. És mire az iskolába értem egészen megnyugodtam és vidáman léptem be az osztályba.


2. Valami ilyesmit hallottunk a mai evangéliumban is. A menyasszonyt kísérő lányok közül volt, aki készült a virrasztásra, olajjal töltötte meg a lámpáját, de volt olyan is, aki elhanyagolta a dolgot és menet közben jött rá, hogy készületlenül indult el. Első hallásra úgy érezzük, ilyen az élet minden feladata, de különösen ilyen az iskola tanárok és diákok számára. Napról napra fel kell készülni a feladatokra, hogy nyugodtan, jó lelkiismerettel vágjunk neki a munkának.

3. De a katolikus iskolában és az életben is több kell, mint a puszta tudás. Fel kell készülnünk arra, hogy meg tudjunk hallgatni másokat, fel kell készülnünk arra, hogy segíteni tudjunk, hogy szeretni tudjuk azokat, akikkel találkozunk. A készületet pedig az imádság adja. Jézussal kell jó barátságban lennünk, hogy minket is szeretet, öröm és békesség vegyen körül. És ez a Jézushoz fűződő barátság erőt ad a szeretetre. Nemcsak azért kell jónak lenni másokhoz, hogy kellemesebben érezzük magunkat, hanem azért, mert Isten minket előbb szeretett. Ő ajándékozta nekünk az életet. Ő ad értelmet minden munkánknak és minden igyekezetünknek. Ő az, aki mindannyiunkat örök boldogságra hív.

4. És ez az örök boldogság az, amit a mai evangéliumban az esküvői lakoma képe jelent. Ha nem fogy ki a szívünkből a szeretet, akkor életünk végén késznek találnak minket, hogy bemehessünk a Mennyei Atya házába.


Ha keresztény közösségünk mindig Jézushoz ragaszkodik, és példát mutat hitből és önzetlen szeretetből családban, iskolában és a nagyobb emberi közösségben is, akkor örömmel várhatja, hogy az idők végén – hiszen időben él ez a világ és egyszer minden elmúlik benne –, vagyis a történelem végén az egyház és az emberiség örömmel találkozzon Krisztussal, aki életünk középpontja és örök boldogságunk.


5. Az iskola pedig és az egész földi élet készület erre a nagy találkozásra. Legyenek iskoláink ennek a készületnek a nagyszerű eszközei. Adjanak tudást, tanítsanak hitre és szeretetre. Sugározzanak világosságot és erőt maguk körül az egész világra. Eben a reményben kérem az új tanév kezdetén összes katolikus iskolánkra Isten áldását.

Boldogságos Szűz Mária, iskolák édesanyja, könyörögj érettünk!
Ámen!

* * *

A Szent István-bazilika előtt megtartott tanévnyitó mise alkalmával az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozó tanintézmények pedagógusainak Veni Sancté-jét is ünnepelték. Erdő Péter bíboros hat -- újraválasztott, illetve frissen kinevezett -- igazgatónak (köztük az újonnan egyházi fenntartásba került Kanizsay Dorottya Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakgimnázium vezetőjének) adta át a következő öt évre szóló megbízólevelet.

A szentmisén a zenei szolgálatot a regnumi közösségben tevékeny Andrejszki Tamás és zenekara látta el, kiegészülve a székelyudvarhelyi Hálaluja zenekarral. A helyszínen a rendezői feladatokat az EKIF munkatársai mellett a Pál Apostol Gimnázium diákjai és tanárai látták el.


A szentmise előtt a helyszínen Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, és Gyetván Gábor, az EKIF igazgatója sajtótájékoztatót tartott. – Közel 16 ezer gyerek tanul a fővárosi egyházi iskolákban – mondta az EKIF igazgatója, és „nagy öröm, hogy megmutathatjuk a társadalom felé, milyen sok gyermek tanul a katolikus intézményeinkben, s hogy milyen jó a hangulat.”.

Soltész Miklós rámutatott, hogy a rendszerváltáskor még csak 3-4 ezer fiatal járhatott felekezeti iskolákba, mára ez a szám hatalmas nagyot változott, az ország katolikus iskoláiba ma már száztízezer gyermek jár. Ezek az intézmények ugyanúgy részesei a közoktatásnak, mint bármely más iskola. Az oktatási rendszert érintő sok változás, a támogatások, a fejlesztés természetesen őket is érinti, többek közt az itt tanító tanárok is megkapják a szeptemberben folytatódó béremelést. – mondta a sajtótájékoztatón az Emmi államtitkára.


Soltész Miklós köszöntötte a téren megjelenteket is. Köszöntőjében a gyermekek iránti felelősségre, a kicsik, nagyok, érettségi előtt állók komoly feladatára, valamint a közösség fontosságára hívta fel a figyelmet, utóbbit hangsúlyozva „kiváltképpen most, a közös tanévnyitón”.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír