A hagyományos máriapócsi helyszín helyett idén Debrecenben tartották a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye búcsúját július 26-án. A szabadtéri szentmisére összegyűlt több ezer hívő a katolikus megújulás 300. évfordulóját is ünnepelte – tájékoztat az egyházmegye sajtószolgálata

                                      KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A debreceni Szent Anna-székesegyház előtti téren bemutatott szentmise főcelebránsa Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt, koncelebráltak: Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsekek, Schönberger Jenő szatmári, Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspökök és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai.

A szentmisén részt vettek Fekete Károly református püspök, Réz Nagy Zoltán evangélikus lelkész, Papp László debreceni és Kovács Ferenc nyíregyházi polgármesterek, Seszták Miklós és Pósán László országgyűlési képviselők, Debrecen város intézményeinek vezetői, képviselői és az egyházmegye hívei, valamint gróf Csáky Ilona, a néhai Csáky Imre bíboros Argentínában élő leszármazottja is.

„Háromszáz évvel ezelőtt, 1715-ben a reformáció vallási diszkriminációja feloldódott Csáky Imre váradi püspök és bihari főispán, későbbi bíboros országgyűlési tevékenysége következtében. Ekkor került sor az 1693-ban Debrecen számára is megítélt szabad királyi városi jogok törvénybe iktatására, amelynek feltétele volt a vallásszabadság. Ezt megelőzően 168 éven át Debrecenben kizárólag kálvinisták élhettek, katolikus ember még egy éjszakát sem tölthetett a városban; büntetést vont maga után az, ha valaki katolikus vallású napszámost, cselédet alkalmazott. Csáky Imre 1715-ben megalapította a debreceni Szent Anna-plébániát, letelepítette a városban a piarista rendet, majd templomot építtetett, melyet a rendre bízott” – ezzel a történelmi visszatekintéssel köszöntötte a jelenlévőket Bosák Nándor megyéspüspök a szentmise elején, majd hozzátette: az újjászületést lassú, de folyamatos növekedés követte, aminek a kulcsa II. János Pál pápa debreceni látogatása volt 1991-ben, majd a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapítása 1993-ban.

A főpásztor úgy fogalmazott, a Szent Anna-búcsún emlékeznek, és hálát adnak a 300 éves katolikus jelenlétért és az elért eredményekért.

Böcskei László a szentmise homíliájában többek között kiemelte, az Isten terve nem ismer akadályokat, mert mindent megvéd, amit kiválasztott és magához emelt. A egyházmegye életében kegyelmi időnek számított a 300 évvel ezelőtti történelmi esemény, amely arra hív, hogy hűségesek legyünk őseink örökségéhez, megvédjük és erősítsük egyházunkat, és ennek eleven tagjaiként hirdessük az öröm evangéliumát.

Ezután a főpásztor utalt a 2015-ös jubileumi év egyházi és civil kezdeményezésű programjaira, amelyek felidézik a múlt megpróbáltatásait, és közérthető nyelven megszólítják a mai embert, hívőt és nem hívőt egyaránt.

A nagyváradi püspök áldásosnak tartja ezt az összefogást, amely a hívő közösség egyik alapvonásáról tanúskodik: nem más ez, mint kovászként átjárni a világot nemcsak a templomokban, hanem a társadalmi élet minden területén. Ferenc pápa megfogalmazásában ez a katolikus ember univerzalizmusa, amely a hívő ember társadalmi szerepvállalását jelenti.

A 300 évvel ezelőtti események arra figyelmeztetnek, hogy Istennek terve van velünk. Isten idejében élni azt jelenti, hogy Isten akarata szerint cselekszünk. Mi vagyunk Isten népe, őriznünk kell hitünk fényét, növelni erejét, hogy Isten ideje ne teljen el haszontalanul. Ezért őrzött meg, választott ki és emelt fel bennünket – hangsúlyozta a Szent Anna-búcsú szónoka.

A búcsú a katolikus tanúságtétel lehetősége számunkra, amely megmutatja fiatal egyházunk életerejét. Ezt az Istenre való figyelést és a reá való hagyatkozás példáját fedezhetjük fel Szent Anna életében is – folytatta a nagyváradi püspök, majd gyermekkori emlékét idézve elmondta, mielőtt elindultak a máriaradnai búcsúra, előtte a megbántásokért, mulasztásokért mindenkitől bocsánatot kértek.

Ez a megbékélés, kiengesztelődés pillanata volt. Az édesanyám ezt így magyarázta: „Fiam, most készen vagy a búcsúra, elmondhatod Istennek és a Szűzanyának: íme, itt vagyok nálad, veled, érted.” Ma Isten szövetségére kell igent mondanunk. Tekintsünk bizalommal egymásra és maradjunk együtt a hitben, reményben és szeretetben – zárta szentbeszédét a főpásztor.

A szentmise befejező részében Bosák Nándor püspök megáldotta a Csáky Imre váradi püspököt, kalocsai érseket, bíborost ábrázoló szobrot, E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész alkotását, melyet a székesegyház előtt állítottak fel.

Papp László polgármester szoboravató beszédében kiemelte, Debrecennek 300 évvel ezelőtt szüksége volt a megtérésre, arra, hogy 168 év kiutasítás után visszafogadja a katolikusokat. Ez ma is érvényes, hiszen felelősségünk és kötelességünk a különböző vallási közösségek közötti baráti, őszinte, érdeklődő kapcsolat megtartása.

A polgármester méltatta Csáky Imre bíboros szolgálatát, akinek jelentős áldozatvállalása, diplomáciai érzéke és határozottsága biztosította a debreceni katolikus hitélet fejlődését, és tette mindezt akkor, amikor egyedül csak a hitére támaszkodhatott.

Csáky Imrének a megegyezésben elévülhetetlen érdemei vannak. A katolikusok visszatérésük után iskolákat, kórházat, árvaházat alapítottak, és ezzel hozzájárultak városunk fejlődéséhez. A város jelenkori értékei közül a legfontosabb a két felekezet közötti együttműködés – emelte ki a polgármester, majd Pál apostol szavaival zárta gondolatait: „Viseljétek el egymást szeretettel, törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet” (Ef 4, 2-3).

Fekete Károly református püspök a Tiszántúli Református Egyházkerület Közössége nevében szólt a katolikusokhoz. Kiemelte, a római egyház nem szűkölködik Istennek tetsző vonásokban, a jubileumi év felerősíti a katolikus és protestáns együttélés krisztusi szálait, melyeket kötélméretűvé alakított II. János Pál pápa, aki 1991-ben látogatást tett a református nagytemplomban és megkoszorúzta a Gályarab-emlékművet.

A mai nap ünnepi alkalom arra, hogy kimondjuk, Bosák Nándor, Debrecen első római katolikus püspöke ma a debreceni református hívek előtt a hit mélységének és a szeretet gazdagságának világító példája – mondta beszédében a református püspök.

Bábel Balázs érsek elődje, Csáky Imre nagyváradi püspök, kalocsai érsek, bíboros emlékét idézte, aki az időt jól felhasználta, rendíthetetlen munkája alatt talentumait valóra váltotta, élt a történelem adta lehetőséggel Debrecen vonatkozásában, templomot építtetett, ide telepítette a piarista rendet.

Emellett ismert az a fáradhatatlan törekvése is, hogy kalocsai érsekként a teljesen széthullott érsekség újraindításáért templomokat építtetett, plébániákat alapított és katolizálta a bejövő délszlávokat – emlékeztetett a kalocsa-kecskeméti érsek.

A szentmise végén Bosák Nándor megyéspüspök első alkalommal adta át az évfordulóra alapított Csáky Imre-díjat, Kövér József debreceni szobrászművész kisplasztikáját Fodor András püspöki helynöknek és Keresztesné Várhelyi Ilonának, az emlékév koordinátorának.

A szentmise után tovább folytatódtak a búcsú programjai. Délután 3 órától a debreceni nagyerdő központi parkjában, a Békás-tó környékén várták az egyházmegye és a város családjait, ahol kirakodóvásárt rendeztek, művészeti csoportok, tánccsoportok léptek fel, nagyszabású bábelőadásra került sor, valamint műsort adtak a gyimesfelsőloki iskola diákjai. A délutánt a csíkszeredai Roll együttes koncertje tette még emlékezetesebbé.

Este Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a Szent Anna-ünnephez kapcsolódva megáldották a családokat. Ezután a Legyetek jók, ha tudtok!, a Néri Szent Fülöpről szóló közkedvelt film színpadi változatát tekinthették meg az érdeklődők a budaörsi Latinovits Színház vendégjátékában a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon. Az előadás előtt ünnepi köszöntőt mondott Bosák Nándor megyéspüspök.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír