A Szentkút Csatkától délkeletre fekszik kb. 1 km távolságra.

Története és eredete homályba vész. A múlt század közepe táján, vagy talán már régebben is jártak zarándok hívek. A mai zarándoklatok 1862-ben indultak meg. Ezen Szent Kút a falutól egy negyed óra távolságra fekszik egy völgyben fiatal erdő közepén, mellyet négy nagy ős bükkfa környékez. Ropok Ferenc plébános a hívek kérésére engedélyt kért a kápolna építésére.

A szent-kút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított 1859-ben. Koncz Jeromos bakonybánki lelkész IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki 1862-ben a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára.

1863-ban a csatkai hívek kértek újra engedélyt a kápolna építéséhez, amit a megyéspüspök megadott. A nép igen szívesen adakozott az építkezés javára, nagyobb összeget adományozott herceg Lichtenstein János földesúr és akai báró Fiáth Ferencné, aki az anyagi áldozaton kívül az egész építkezés ügyét is nagyban elősegítette.

A kápolnát 1864. szeptember 8-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.

A csatkai nagybúcsún anyanyelvünk mellett fölzeng a németek és szlovákok éneke, de itt csodálhatjuk meg a festői viseletben idezarándokló cigányság tarka tömegeit is.

A Szentkút e századi történetéhez tartozik, hogy 1942-ben a szervita atyák menedékházat építettek a völgyben.

Az ötvenes évek végén készült a dombról levezető kőlépcső és a kápolnát körülvevő kőbástya. 1966-ban rendbehozták a kápolna tornyát, majd 1969-ben a cserépfedést és a külső falakat.

1984. július 1. óta Szekeres Dezső volt Csatka plébánosa. Egyetértésben az akkori megyéspüspökkel Dr. Szendi Józseffel elindította az 1987-88-as Mária évben a kis kegykápolna megnagyobbítását, amely azóta el is készült. Háromhajós templom lett a kis kápolnából úgy, hogy az eredeti, régi kápolna megmaradt, a nagy boltívek megnyitásával pedig a két oldalhajót összekapcsolták a kegykápolnával. A tér közepére a szabadtéri oltár fölé, 1986-ban székely díszítésű baldachint emeltek. A völgy mindkét szélén kőlépcső vezet le a padsorokhoz. Mögöttük jóval lejjebb van a szentkút medencéje, amiből a víz állandóan folyik.

A bal oldali dombon, a bükkfák közé ékelve húzódik meg a remetelak. A házikó előterében áll a remetekereszt. A lakórész bejárata előtt kis lourdesi grotta van, amelyet Laták Nándor remete készített. A benne álló Mária szobrot a hívek adományából vásárolták, 1964-ben.

A kápolna mögötti dombon Csöbönyei József első remete barlangját látjuk. A jobb oldali dombon áll, Názer Imre remete emlékfülkéje a Magyarok Nagyasszonya szobrával. Vele szemben találjuk a Getszemáni Jézus tiszteletére állított emlékművet. Ez Mohári Lőrinc remete nevét örökítette meg. Kissé odébb a fák között kőkereszt áll Mária szoborral. Nem messze innen falombok között Nepomuki Szent János kőoszlopa látható.

Szentkúti hegykápolna