A rendezvényt először 2000-ben, a Szeret–Klézse Alapítvány klézsei összejövetelén kezdeményezték. „Sántha Attila költő ötlete volt, hogy a nagyobb székelyföldi városokban minden évben szervezzenek csángó napot, hogy ezáltal egy kicsit közelebb hozzák a székelyeket és csángókat; több mindent megismerjenek róluk, és ők is közvetlen kapcsolatba kerüljenek a székelységgel” – ismertette a rendezvény kezdeteit Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanár, főszervező. A szervezésben a város több intézménye is segédkezett, Borbáth Erzsébet szerint nekik is köszönhető, hogy a rendezvényt Csíkszeredában azóta is minden évben megtartják.

„Őrizzék és adják tovább elődeik gazdag örökségét, keresztény hitüket és a magyar kultúrát” – erre kérte a csángó nap résztvevőit a csíkszeredai Millenniumi templomban tartott szentmisén Darvas-Kozma József esperes-plébános. A plébános elmondta: a moldvai magyar közösségekben nagy a lemorzsolódás. Míg az 1990-es évek elején a falu határában legeltető emberek is magyarul társalogtak, ma már ott is csak román beszédet hallani. Klézsén valamikor két magyar iskola és magyar óvoda is volt, ma már egyetlen önálló magyar tanintézmény sincs a térségben. Másfél évszázaddal ezelőtt Moldva tizenhat templomában hirdették magyar nyelven az igét. Most már egyetlen közösségben sincs magyar mise, pedig évtizedek óta kérik ezt a csángók. Ezért is fontos az őseiktől megtanult énekek, hagyományok, a keresztény hit és a magyar kultúra őrzése és továbbadása – hangsúlyozta Darvas-Kozma József.

Ahogyan a szervezők is megfogalmazták, a csángókért szólt vasárnap a csíkszeredai Millenniumi templom harangja. A csángó nap szentmiséje jó alkalom volt arra, hogy a Klézséről, Külsőrekecsinből és Dumbravénből érkező vendégek újra elődeik nyelvén, magyarul imádkozzanak és énekeljenek.

A délutáni program a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes székházában folytatódott. A klézsei, külsőrekecsini és dumbravéni hagyományőrzők autentikus népviseletükben léptek színpadra és nyújtottak ízelítőt a régi magyar nyelvjárást is őrző szokásvilágukból. Bemutatták többek között a harminc évvel ezelőtt még gyakorolt hagyományt, a csángó „menyekezőt”, azaz lakodalmast. Az érdeklődők figyelemmel követhették a régi hagyományt őrző mozzanatokat a vendégek meghívásakor mondott rigmusoktól a menyasszony és vőlegény öltöztetéséig, a lánykérést követő felvonulástól az ifjú pár megáldásáig. A hagyományőrzők a közönséget sem hagyták ki a lakodalmi mulatságból. Körbetáncolták a közönséget is, Hodorog András és Legedi László moldvai csángó zenészek, illetve Ádám Rebeka és Sára Ferenc produkciója kíséretében.

A táncházzal záruló rendezvényt Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia, a Csángó Továbbtanulók Közössége és a Domokos Pál Péter Egyesület szervezte.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Csúcs Endre

Magyar Kurír