Boldog Csák Móric

A domonkosok címere
a békességszerzés és a vigasztalás mestere
Születése	1280 körül, Magyar Királyság
Halála	1336. március 20., Győr
Egyháza	Római katolikus egyház domonkos-rendi szerzetes
Boldoggá avatása	1494
Ünnepnapja	március 20.

Boldog Csák Móric (1280 körül – Győr, 1336. március 20.) domonkos-rendi szerzetes. Neve Csáki, Csáky, illetve Mór alakban is előfordul.^[1] Tévesen sorolták a Csáky családba. A korabeli iratokban frater Mauritius, illetve frater Mauricius-ként szerepel.

Származása, rokonai 

A Csák nemzetség (Chak, Chaak) – örökös bakonyi ispáni címet is viselő – Ugodi ágának utolsó tagja. Apja Demeter (II.), aki 1285-ben báni tisztséget viselt, anyja a több esetben is nádori tisztséget betöltő Kőszegi Miklós (Németújvári M.) leánya.

Csák Demeter országbíró pecsétje

A család felemelkedése II. András magyar király idejére tehető. Dédapja Luka fia Csák Demeter (I.) aki részt vett II. András 1217 évi szentföldi hadjáratában, asztalnokmester, vas vármegyei ispán, pozsonyi ispán, két esetben országbíró, majd bácsi ispán.
Nagyapja Ugod bakonyi ispán volt.

Lánytestvére Cunegundis ki a Rátót nemzetségbe ment férjhez, öccse Csák (II.) ki 1307 és 1309 között halt meg.

Házassága révén az Aba nemzetséggel került rokonságba.

Élete 

Gyerekkorában Ugodon egy domonkos barát elmesélte neki Szent Elek (Alexius) legendáját, már ekkor elhatározta, hogy szerzetes lesz.

Móric 1301-ben Aba Amadé nádor lányát Katalint vette feleségül.^[2] A házastársak közös megegyezéssel háromévi házasság után kolostorba vonultak, Móric a budai, Katalin pedig a Margit-szigeti domonkos-rendi kolostorba. A birtokairól nem rendelkező Móricot – szándékának megváltoztatása céljából – apósa Amadé nádor Verner fia László budai rektorral a budai toronyba záratta. Mivel a házastársak nem voltak hajlandók eredeti szándékukat feladni, a nádor félévi elzárás után (1303–1304) Móric kolostorba való visszatérését megengedte.^[3] A hagyomány szerint ezt követően a szerzetesek Móricot Bolognába küldték. A bolognai képzését követően hazatérő Móric különböző domonkos kolostorokban töltötte le életét.

1307-ben testvérével Pápocon a Rába melletti Csatabér falvára vonatkozóan rokonaik részére birtok megerősítő iratot állított ki.^[4]

1309-ben győri káptalan előtt őseinek régi birtokát Pápocot (Papuch) a budai szigeten lévő zárda két sororjának, feleségének és rokona Csák (I.) bán özvegyének adta.^[5]
Ezen adományát 1323-ban I. Károly magyar király is megerősítette.^[6]

1331-ben a zala vármegyei Kamar és Golombuk birtokokkal, 1332-ben pedig a fejér vármegyei Boclar birtokkal kapcsolatos iratokban szerepel.^[7]

A család két ősi urodalma közül Ugod vára 1332-ben már Csenik (Chenik) mester nevén szerepel, Pápocot érintően 1357-ben felesége, Katalin – a szigeti apácakolostor – 300 márka kielégítést kap az urodalmat (Pápoc, Ekl, Csatabér, a Rábaközben lévő két Páli) 1325-től birtokló Köcski Sándor utódaitól.^[8][2]

Móric 1336. március 20-án a győri domonkos konventban halt meg.

Legendája szerint a békességszerzés és a vigasztalás mestere volt, életében és halála után is csodás jelenségek kísérték.^[9]

1494-ben avatták boldoggá, ünnepe március 20-án van.

Források

• Pór Antal: Boldog Csáki Móricz szent-domonkos rendi szerzetes; Kath. Szemle, 1887. 303.
• Madas Edit: Boldog Csáki Móric; A Domonkos rend Magyarországon, Szerk.:Illés Pál Attila és Czigány Balázs, Piliscsaba - Budapest - Vasvár, 2007.